Titokzatos oxigén a mélytengerben lephette meg a kutatókat. A felfedezés arra utal, hogy oxigén napfény nélkül is keletkezhet, ami átírhatja az élet eredetéről alkotott elméleteket.
Egy hatalmas, 251 000 tonnás földcsuszamlás percek alatt alakított át egy himalájai völgyet. A kutatók szerint az esemény rávilágít arra, milyen gyorsan változhat a hegyvidéki táj, és miért fontos a hasonló katasztrófák jobb előrejelzése.
Az extrém hőség egyre nagyobb kihívást jelent a szarvasmarha-tenyésztésben Európában. A hőstressz csökkenti a tejtermelést, növeli a betegségek kockázatát, és új megoldásokra kényszeríti a gazdákat.
Az egészségügyben használt szuggesztió és placebohatás alapvető emberi tényezőre épít: ha a beteg az orvossal együtt hisz a gyógyulásában, az valóban segítheti a felépülést. De mit értünk pontosan szuggesztión és placebohatáson, miért van ennek jelentősége, és mik a korlátai?
Az égitesten egy kilométeres kráter keletkezhet, sőt, akár húszmillió meteordarab a Földre is zuhanhat az ütközés után, illetve rengeteg műhold is megsemmisülne.
Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.
A mikroműanyag-szennyezés cigarettacsikkekből már másodpercekkel a vízzel való érintkezés után elkezdődik. A jelenség komoly veszélyt jelent a vízi élővilágra és a környezetre.
A hegyi vízkészletek előrejelzése egyre pontosabbá válik, ami segíthet felkészülni az aszályokra és áradásokra. Az új technológiák forradalmasíthatják a vízgazdálkodást.
Az Európai Unió Űrmegfigyelési és Nyomkövető Szolgálata (EU SST) riasztást adott ki egy kínai gyártmányú rakétafokozat várható visszatérése miatt. A ZQ–3 R/B jelű objektum a dél körüli órákban lép be a Föld légkörébe, a pontos helyszín azonban az utolsó pillanatig kiszámíthatatlan marad.
Az olvadó sarkvidékek a Föld új konfliktuszónái, a nagyhatalmak sorban fognak állni a kitermelhető ásványkincsekért – olvasható a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézetének új elemzésében, amelynek szerzője, Kovács Erik vezető kutató beszélt a helyzetről az InfoRádióban.
A víz alatti zaj gyorsan növekszik az Északi-sarkvidéken, ami megzavarhatja a tengeri állatok kommunikációját és vándorlását. A szakértők szerint sürgős lépésekre van szükség az érzékeny élővilág védelméhez.
A tudósok eddig a "lakhatósági zónára" fókuszáltak, de kiderült, hogy ez túl szigorú feltétel. A James Webb-űrtávcső által talált világok egy része így az élhető kategóriába eshet.
Február első napján a telihold már 16 óra körül felkel, miközben a Nap még a horizont felett lesz. Több érdekes jelenség is látható lesz vasárnap és hétfőn is, így érdemes az eget lesni.
Az érintett térségekbe utazók számára az NNGYK ezt is javasolja: a beteg állatokkal való érintkezés kerülését, a nyers vagy nem megfelelően hőkezelt élelmiszerek fogyasztásának mellőzését, valamint a megfelelő kézhigiénia betartását.
Mi történik a városokkal, ha az ember eltűnik? Elhagyott falvak, visszatérő vadállatok és természetes ökoszisztémák Olaszországtól Japánig – a klímaváltozás csendes jelei.
Az amerikai közlekedési mérnökök szerint a több mint százéves háromszínű jelzőlámpa-rendszer felett eljárt az idő. Az Észak-Karolina Állami Egyetem (NCSU) kutatói egy negyedik, fehér fény bevezetését javasolják, amely az önvezető autók térnyerésével radikálisan csökkenthetné a kereszteződésekben való várakozási időt.
Tudományosan is beigazolódni látszik a népi bölcsesség: az unokákkal töltött idő és a róluk való gondoskodás hatékony védelmet jelenthet a kognitív hanyatlás ellen. A Psychology and Aging szakfolyóiratban frissen megjelent tanulmány szerint a nagyszülői szerepvállalás mérhetően javítja a memóriát és a nyelvi készségeket.
Finn kutatók egy merész állítással borzolják a kedélyeket, miszerint a hivatalos adatok súlyosan tévesek. Ha igazuk van, az nemcsak a tankönyveket írja át, de a jövőnket is alapjaiban befolyásolhatja.
Parkinson-kórral élő időseket vettek rá egy bizarrnak tűnő kísérletre egy amerikai laborban. Az eredmények még a kutatókat is meglepték, a mérgező anyagok ugyanis a vérükben jelentek meg.
A Neuralink robotja majdnem ötórás műtét során chipet ültetett be egy korábbi rögbijátékos agyába. A kísérletben részt vevő alany egy baleset következtében nyaktól lefelé lebénult. A chipből származó adatokat egy számítógép tárolja, amelyben a mesterséges intelligenciával támogatott szoftver értelmezi az agy elektromos jeleit, így gyakorlatilag az
A műanyag szennyezés nemcsak a vizek felszínén okoz gondot: a mikroműanyagok felboríthatják a vízi táplálékláncot. Akár az algavirágzások felerősödéséhez is hozzájárulhatnak. A jelenség súlyos következményekkel járhat az ökoszisztémákra és az emberi egészségre is.
A szigeteken élő szárazföldi csigák riasztó ütemben tűnnek el világszerte. Az élőhelyek pusztulása, a klímaváltozás és az inváziós fajok együtt súlyos veszélyt jelentenek ezekre az ökoszisztémák szempontjából kulcsfontosságú élőlényekre.
A csendes-óceáni szigetek körüli vizekben élő halak egyharmadában mikroműanyagot találtak. A szennyezés már a távoli térségek élővilágát is érinti, és komoly ökológiai, valamint élelmiszer-biztonsági kérdéseket vet fel.