Egy új kutatás szerint a mikrobiális fehérje fenntartható alternatívája lehet a haltartalmú összetevőknek a kutya- és macskaeledelekben. A rövid vizsgálatban az állatok ráadásul előnyben részesítették a mikrobiális fehérjét tartalmazó tápot.
Egy új ausztrál kutatás szerint a korallokat fogyasztó töviskoronás tengericsillag kis egyedszámban akár növelheti is a zátonyok változatosságát. A gyorsan növő korallok visszaszorításával ugyanis helyet teremthet a lassabban fejlődő fajoknak, miközben a részlegesen elfogyasztott korallok egy része regenerálódhat.
A grönlandi Petermann-jégselfen egy felszíni olvadékvíz-folyó olyan mélyre vájta magát a jégbe, hogy tengervízzel keveredő torkolat alakult ki. A kutatók szerint ennek ismételt kialakulása gyengíthette a jégselfet, amelyről 2026 augusztusában Manhattan méretű jégdarab vált le.
Egy új izlandi kutatás szerint a juhokkal és lovakkal legeltetett gyepek felső talajrétege több szenet tárolhat, mint azoké a területeké, ahonnan évtizedekkel korábban kizárták az állatokat. A hatás azonban erősen függhet a talajtól, az éghajlattól és a legeltetés intenzitásától.
Magyarországon is megjelent a pöttyös lámpahordó kabóca, amely a szőlő mellett számos gyümölcs-, erdészeti és díszfát is megtámadhat, ezért a Nébih a lakosság segítségét kéri a rovar mielőbbi felismerésében és bejelentésében.
Amerikai kutatók feltárták, hogyan készíti elő a napfény a polisztirol felszínét a mikroorganizmusok számára. A természetes vizek sói és szerves anyagai ugyan jelentősen lassíthatják a folyamatot, az eredmények mégis hozzájárulhatnak olyan új műanyagok tervezéséhez, amelyek használat után könnyebben lebomlanak.
A furcsa nevű CUV e: nagyjából egy 125 köbcentis robogó teljesítményét nyújtja, de drágább, rosszabbul viseli az úthibákat, a töltése pedig egyszerűen katasztrófa. Pedig amúgy nagyon szerethető lenne.