Folytatódott a csökkenő tendencia, tavaly 128 ezer alkalommal - mintegy tíz százalékkal kevesebbszer, mint az előző évben - próbáltak meg akkreditált nyelvvizsgát szerezni hazánkban - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország, 2013 című kiadványában. A legtöbb vizsgát angolból tették le, amelyet a német és az eszperantó követett, a vizsgák 62 százaléka volt sikeres.

Tavaly a nyelvvizsgák 69 százalékát angolból, 22 százalékát németből tették le.

Folytatódott a csökkenő tendencia, tavaly 128 ezer alkalommal - mintegy tíz százalékkal kevesebbszer, mint az előző évben - próbáltak meg akkreditált nyelvvizsgát szerezni hazánkban - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország, 2013 című kiadványában. A legtöbb vizsgát angolból tették le, amelyet a német és az eszperantó követett, a vizsgák 62 százaléka volt sikeres.

Folytatódott a csökkenő tendencia, tavaly 128 ezer alkalommal próbáltak meg akkreditált nyelvvizsgát szerezni hazánkban, ami tíz százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Még mindig angolból vizsgáznak a legtöbben, de ott is csökkent a jelentkezők száma. Uniós pénz és a diplomamentő akció segíthet.

Folytatódott a csökkenő tendencia, tavaly 128 ezer alkalommal - mintegy tíz százalékkal kevesebbszer, mint az előző évben - próbáltak meg akkreditált nyelvvizsgát szerezni hazánkban - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország, 2013 című kiadványában. A legtöbb vizsgát angolból tették le, amelyet a német és az eszperantó követett, a vizsgák 62 százaléka volt sikeres.

A nemzetközi tanulmányok szakon tanuló egyetemistáknak a 2015/2016-os őszi tanévtől két nyelvvizsga kell majd a diploma megszerzéséhez. Alapképzésben középfokú, a mesterképzésben felsőfokú nyelvvizsgára lesz szükség, az egyik pedig szakirányú papír kell, hogy legyen. A változások felmenő rendszerben, a 2015-ös tanévtől beiratkozókat érintik majd - mondta el az InfoRádiónak Klinghammer István…

A diploma megszerzéséhez az alapképzésben tanulóknak a jövő év szeptemberétől már két középfokú nyelvvizsga kell, és ezek közül az egyiknek a hallgató képzési területének megfelelő szaknyelvi vizsgának kell lennie, a mesterfokozat megszerzéséhez két felsőfokú nyelvvizsgát írnak elő - írta az InfoRádió honlapja az Emberi Erőforrások Minisztériuma rendeletére hivatkozva.

2014. június 1-jétől a 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet módosította az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményét. Ennek értelmében, aki 2015/16. őszi félévben hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, arra vonatkozik az alábbi változás az idegen nyelvi követelményekben:

Elengedhetetlen a diploma és a felsőfokú angol nyelvvizsga egy jó álláshoz?...

2006 óta mintegy 50 ezer felsőoktatási képzés (az alapképzésben 42 ezer) zárult nyelvvizsga nélkül.

Nagy előny a szakmai nyelvvizsga, ennek ellenére sok egyetemen kiváltható általános nyelvvizsgával – derült ki a Tempus Közalapítvány konferenciáján.

Nyelvvizsgagyár működött a Corvinuson - bíróság előtt a résztvevők. A vádirat szerint még a legbutább vizsgázónak is sikerült nyelvvizsgát szerezni, amiért 300 ezer forintot kellett fizetni, írja a Blikk.

Budapest — Bíróság elé álltak a Corvinus egyetemen leleplezett nyelvvizsgagyár résztvevői. A vádirat szerint olajozottan működött a bűnszervezet, aminek segítségével még a legbutább vizsgázónak is sikerült a nyelvvizsgát letennie.

Szerdán kezdődik a nyelvvizsgáért százezreket bezsebelők pere.

Bevezetik, hogy államilag elismert nyelvvizsgát ne csak B1, B2 és C1 szinten lehessen tenni, hanem A2, úgynevezett belépő szinten is

Minden vizsgázót érint a kormányrendelet módosítása....

Míg korábban egyenletesen nőtt, 2009-2010 óta folyamatosan csökken a nyelvvizsgázók száma, nyelvtől és korosztálytól függetlenül. A szakemberek szerint ennek okai elsősorban az oktatási rendszerben bekövetkezett változások, a csökkenés azonban mostanra megállni látszik. A diplomamentő programot emellett kifejezetten pozitív kezdeményezésnek tartják, amely jó választ adhat egy komoly problémára.

A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete szerint motivációt jelenthet, de a munkaerőpiacon nem elegendő az új A2-es minimumszintű nyelvvizsga.

A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint alacsonyabb tudásszintű tanulók számára az A2-es szintű nyelvvizsga motivációt jelenthet a tanulásban, de a munkaerőpiacon az nem elegendő. Légrádi Tamást annak kapcsán kérdezte pénteken az MTI, hogy bevezetik az alapfok alatti úgynevezett belépő fokú, államilag elismert nyelvvizsgát.

A szóbeli nyelvvizsgákon a jövőben hangfelvétel készül majd, hogy ezzel is csökkenjen a csalások lehetősége - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) csütörtökön az MTI-vel.