A kutatóbiológus a Brain Bar Mi a kérdés? című podcastsorozatának legújabb részében mesélt az mRNS kutatás kezdeteiről és a technológia jövőjéről a mindennapi gyógyításban.
Új korallmentő technológia segíthet visszafordítani a klímaváltozás okozta károkat. Az Ocean Shot elnevezésű zátonymodulok a természetes korallzátonyok formáját utánozva lehetőséget biztosítanak a korallok és más tengeri élőlények számára a letelepedésre.
Lehet, hogy belátható időn belül kolóniákat tudunk létesíteni egy másik bolygón, és elindul az űrturizmus, azonban az általunk okozott környezeti-éghajlati válság elől nem tudunk, és nem is érdemes más bolygóra menekülnünk.
Ami kezdetben képtelen összeesküvés-elméletnek tűnt, ma már sok tudós és politikus szerint egy lehetséges magyarázat. De egyelőre perdöntő bizonyítékkal senki sem állt elő.
Radics Kornélia Áder János államfővel beszélgetve fejtette ki gondolatait a szélsőséges időjárásról, az északi metánmezők 'időzített bombájáról' és az óceáni áramlatok új veszélyeiről.
A WHO európai igazgatója világított rá, nagyon messze vagyunk még attól, hogy tényleg fellélegezhessünk: az átoltottságnak jóval magasabbnak kell lennie.
Azt remélik, egy változtatás nyomán könnyebb lesz megjegyezni őket, valamint hogy csökken az ázsiaiak elleni támadások száma ott, ahol ilyenből sok történt a vírus kínai eredete miatt.
Legalábbis egy brit felmérés szerint, amely megállapította: a rendszeres fűnyírás csak esztétikai szempontokat szolgál, ám ökológiailag rendkívül káros.
Egyelőre csak feltételezés, hogy az új koronavírus esetleg a Vuhani Virológiai Intézet laborjából került volna ki, de sok szakértő már most a szigorúbb biztonsági követelményeket sürgeti jövendőbeli balesetek elkerülésének érdekében.
Az mRNS-oltásokban alkalmazott technológia mögött álló magyar kutató felfedezésének számtalan további felhasználási lehetősége is van a koronavírus elleni vakcina mellett.
Arcfelismerő rendszert tesztelnek ausztrál kutatók a koalák védelmére: mesterséges intelligencia segítségével próbálják a jövőben monitorozni a főutaknál létesített vadátjárókon átkelő állatokat.
Milánói, kaliforniai és új-zélandi kutatók készítettek térképet, melyen azokat az ázsiai és európai területeket tüntetik fel, ahol a legnagyobb az esélye annak, hogy denevérekről emberekre léphessen át egy koronavírus.
Már 62 országban van jelen a Delta variáns. A WHO tájékoztatása szerint az először Indiában felbukkant törzs leginkább Ázsiában és Afrikában terjedt el. Olyan helyeken is okozott járványkitörést, ahol magas az átoltottság – más szempontok is kedveztek a fellángolásnak.
Ausztrál kutatók kifejlesztettek egy módszert, amivel rekord gyorsan tudják mondani, milyen vírusvariánssal van dolguk és az mennyire veszélyes. Egy látványos felvételt is közzétettek a vírus terjedéséről a sejtekben.
A legújabb, a szakma egyik legtekintélyesebb folyóiratában a minap publikált felfedezéseik szerint a Csomád kőzeteiben lévő cirkonkristályok azt mutatják, hogy a hegy alatt lévő magmatározóban még mindig lehet folyékony magma.
Más törzsekkel összehasonlítva az Indiában felismert Delta variánssal szemben hatékony antitestből nemcsak kevesebb van a Pfizer oltásával immunizáltak vérében, hanem a száma az életkorral, illetve az oltás óta eltelt idővel tovább csökken.