Négyszázhatvan éve, 1566. szeptember 8-án halt hősi halált a török által egy hónapja ostromlott, rommá lőtt Szigetvárból kirohanó védők élén Zrínyi Miklós gróf.
Kína több évtizedes erdősítési és gyep-helyreállítási programjai nemcsak zöldebbé tették az országot, hanem a vízkörforgást is átalakították. Egy új kutatás szerint a növényzet által a légkörbe juttatott nedvesség akár 7000 kilométert is utazhat.
Brazil kutatók a papaja, a maracuja és a citrusfélék pektinjeit vizsgálják, amelyek megfelelő módosítás után hatással lehetnek a bélmikrobiomra és a daganatos folyamatokban szerepet játszó galektin-3 fehérjére.
Új-Zéland gyógyszerhatósága, a Medsafe engedélyezte az ecstasy (MDMA) pszichoterápiával kombinált alkalmazását a poszttraumás stressz zavar (PTSD) kezelésére. A korábban elsősorban partidrogként használt szer ilyen célú alkalmazását Ausztrália után másodikként engedélyezték a világon.
Egy nagyszabású kutatás szerint a természet szépsége által kiváltott csodálat és az érzelmekre építő történetek hatékonyabban ösztönözhetnek környezetbarát viselkedésre, mint a tudományos tények egyszerű felsorolása.
Egy teljesen kiszáradtnak tűnő növény még életben lehet, ha a szára és a gyökerei nem pusztultak el. A kiszáradt virágföld azonban víztaszítóvá válhat, ezért a hagyományos öntözés helyett a gyökérlabda fokozatos áztatása segíthet a növény regenerálódásában.
Statisztikailag is kimutatható, hogy nő a halálozások száma a rendkívüli hőségben – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza.
A világ évente több százmillió tonna műanyagot állít elő, mégsem tudjuk pontosan, mennyit. Egy új tanulmány szerint az országok eltérően számolják a műanyagokat, a vegyi adalékokat, az újrahasznosítást és a hulladékot, ezért a kutatók egységes globális jelentési rendszert sürgetnek.
Egy 3658 embert vizsgáló kutatásban a résztvevők 95 százaléka úgy érezte, hogy a vadmadarak etetése és megfigyelése pozitívan hatott a jóllétére. A kutatás ugyan nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot, de azt mutatja, hogy a madarak közelsége örömöt, nyugalmat és a természethez való erősebb kapcsolódást jelenthet.
A hivatalos megjelenése előtt kiszivárgott a DLSS 5 technológia, ami játékok grafikai részletességét javítja fel MI-vel. Egyesek szerint ez hozza el az igazi fotorealizmust, mások ennél rosszabb dolgot elképzelni sem tudnak. Összeszedtük, mi ez az egész.
A gyermekkori cukorbetegség ellátásának családokra nehezedő terheit vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, az általuk kidolgozott módszer szerint ezek magasabbak lehetnek a korábban becsültnél, mert figyelembe veszik a kezelés elvégzéséhez szükséges háztartási munkát.
Egy új kutatás szerint az amazóniai haltenyésztés jelentősen bővíthető anélkül, hogy ehhez újabb erdőket kellene kivágni. Rondôniában az új halastavak 87 százaléka korábbi legelők helyén jött létre, miközben a termelés megduplázásához a súlyosan leromlott legelők mindössze 1,2 százalékára lenne szükség.
Egy új antarktiszi terepkísérlet szerint az ózonréteg helyreállásával járó UV-csökkenés váratlanul gyengítheti a tundra szén-dioxid-megkötő képességét. A kutatásban 50 százalékos UV-csökkentés mellett mintegy 80 százalékkal esett vissza a vizsgált területek szénelnyelése.
Egy új kutatás szerint a napraforgó öntözés után kívülről gyorsan regenerálódhat, miközben az aszály által okozott elzáródások hetekig megmaradhatnak a vízszállító rendszerében.
A rentosertib nevű szert egy TNIK nevű enzim gátlására tervezték, a teljes fejlesztési folyamatot mesterséges intelligencia vezérelte. Ez az egyik első, emberi tesztekkel is alátámasztott eset, ahol egy AI-jal alkotott gyógyszer az öregedés lassítására utaló jeleket mutatott.
Egy több mint 88 ezer erdőterületet vizsgáló kutatás szerint a változatosabb fafaj-összetétel segíthet az erdőknek ellenállni a hőség, az aszály és a szélsőséges nedvesség együttes hatásainak. A fajgazdagabb erdők a szélsőségek után gyorsabban is regenerálódtak.
A 2025-ös International Coastal Cleanup során több mint 1,3 millió műanyag italospalackot gyűjtöttek össze világszerte. Az eredmények jól mutatják, hogy az egyszer használatos műanyagok és a műanyagszennyezés továbbra is komoly terhet jelentenek a tengeri és vízi ökoszisztémák számára.
A felmelegedéssel a légkör sokkal több vizet képes felvenni, mégsem hullik több csapadék, az aszályok ráadásul önmagukat is képesek terjeszteni. Nyáron globálisan nem esett kevesebb csapadék, mint máskor, de most az óceánokban lett több víz.
Egy új kutatás szerint a tengerparti sárga bohócvirág több különböző módszerrel védekezik a sós tengeri permet ellen. Kevesebb nátriumot enged a leveleibe, több vizet tárol, és a só bejutása után is tovább ellenáll a sejtkárosodásnak.
Egy 15 ezer évre visszatekintő kutatás szerint a melegebb és szárazabb éghajlat jelentősen átalakíthatja Yellowstone hidrotermális rendszerét. A csökkenő hótakaró miatt egyes híres gejzírek ritkábban törhetnek ki, ahogy az Old Faithful esetében a múltban már megtörtént.
Egy 23 millió évet átfogó kutatás szerint Afrika óriás növényevőinek hanyatlása már jóval az ember jelentős hatása előtt elkezdődött. A háttérben elsősorban a lassú fajképződés, valamint Afrika hosszú távú szárazodása állhatott.
A nyiroködéma az esetek többségében egy életre szóló, nem gyógyítható betegség, amely folyamatos terápiát igényel. Csakhogy a nem megfelelő, szakszerűtlen kezelés súlyos problémákat, sebeket is okozhat.
Lemondott az amerikai Anthropic mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnál betöltött állásáról Jacob Coxon brit kutató, aki szerint az MI vezető fejlesztői felelőtlenül járnak el, és a technológia akár az emberiség pusztulásához is vezethet.
Az Amazonas korábban kiirtott területeinek egy részén újra megjelent az erdő, de a regeneráció még korántsem tekinthető biztos sikernek. A kutatók szerint a másodlagos erdők többsége fiatal és kis méretű, fennmaradásukhoz pedig hosszú távú védelemre van szükség.
Egy 235 évet átfogó grönlandi jégmag különös változást tárt fel: 1990 után a szulfát és a nitrát mennyisége már nem követte egyszerűen az ipari kibocsátások csökkenését. A kutatók szerint a légköri kémia és a szennyező anyagok szállításának változása állhat a háttérben.
Egy globális kutatás szerint az öreg fák természetes üregei hatékony menedéket biztosítanak az állatoknak a szélsőséges hőség és hideg ellen. Az odúk meleg időben átlagosan 3–4 Celsius-fokkal, egyes esetekben akár 15 fokkal is hűvösebbek lehetnek a külső levegőnél.
A Svalbard gleccsereiből eredő folyókban minden vizsgált helyszínen megemelkedett metánkoncentrációt találtak. A kutatók szerint az olvadékvíz évmilliók óta a kőzetekben tárolt metánt moshat a felszínre.
Egy vörös-tengeri terepkísérletben a kutatók probiotikus és posztbiotikus baktériumkeverékekkel kezeltek hőstressztől szenvedő korallokat. Bizonyos kezelések mellett a korallok fotoszintetikus működése stabil maradt a tengeri hőhullám során, ami új lehetőséget kínálhat a korallzátonyok védelmében.
A havas északi területeken az új erdők sötét lombkoronája csökkentheti a hó fényvisszaverő képességét, így részben ellensúlyozhatja a fák szén-dioxid-megkötésének klímaelőnyét. A kutatások szerint ezért nemcsak az számít, hány fát ültetünk, hanem az is, hogy hol és milyen fajokat választunk.
A világ rovarfajainak több mint 80 százaléka a trópusokon élhet, mégis ezekről rendelkezünk a legkevesebb adattal. Egy új nemzetközi kutatás szerint a helyi tudás, a közösségi megfigyelések és a hosszú távú monitoring összekapcsolása nélkül számos faj eltűnését akár észre sem vehetjük.
A világ rovarfajainak több mint 80 százaléka a trópusokon élhet, mégis ezekről rendelkezünk a legkevesebb adattal. Egy új nemzetközi kutatás szerint a helyi tudás, a közösségi megfigyelések és a hosszú távú monitoring összekapcsolása nélkül számos faj eltűnését akár észre sem vehetjük.
Egy új kutatás szerint az osztrigák, kagylók, rákok és más vízi gerinctelenek tömegükhöz képest rendkívül sok létfontosságú vitamint és ásványi anyagot biztosítanak.
A mindössze tizennyolc éves ír diák olyan növényi alapú, biológiailag lebomló műanyagot fejlesztett ki, ami a többi, már a környezetben lévő mikroműanyag lebomlását is elősegíti.
A matematika nem engedi, hogy egy gömböt minden hiba nélkül le lehessen képezni síkra, így a térképkészítőknek valahol muszáj egy kicsit csalniuk. Az ENSZ most azt javasolta, hogy egy közel ötszáz éve használatban lévő térképet cseréljünk le olyanra, amelyiken Afrika sincs összetöpörödve. Cserébe más szempontból torz.
Európa erdei egyre nehezebben regenerálódnak az aszályok, erdőtüzek, viharok és kártevők után. Egy új európai szakpolitikai összefoglaló szerint az erdőkárok üteme több mint kétszeresére nőtt három évtized alatt.
Határozott végrehajtási programot indított a brit online biztonsági felügyelet (Ofcom) a nem beleegyezéssel terjesztett intim képek és a mesterséges intelligenciával létrehozott deepfake tartalmak terjedésének megfékezésére. Az érintett technológiai platformoknak szeptember 30-ig kell bevezetniük az ártalmas tartalmak szűrésére szolgáló technológiá
A Himalája egyik indiai térségében 57 új gleccsertó alakult ki 1994 és 2023 között, miközben a nagyobb tavak összterülete 67 százalékkal nőtt. A gyors változás fokozhatja a hirtelen gleccsertó-kitöréses árvizek veszélyét a hegyvidék alatti településeken.
Érvénytelenítette a korábbi Utónév-engedélyezési Bizottság döntéseit és a szakmai szempontokhoz való visszatérésről határozott a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium. A politikai alapon felfüggesztett eljárások átvilágításával nemcsak a törlésre ítélt 145 név marad meg az utónévjegyzékben, de tíz újabb keresztnévvel bővül is
Szakértők és politikusok is a mesterséges intelligencia sokkal szigorúbb törvényi szabályozását sürgetik, miközben az egyik vezető fejlesztő cég kutatója rávilágított, hogy már két számjegyű a valószínűsége annak, hogy az AI az emberiség vesztét okozza. Ráadásul egyre többfelé kezdték el pusztító célokra használni a technológiát.
Egy 11 ezer évet átfogó vizsgálat szerint az észak-amerikai tavak széneltemetési üteme évezredeken át meglepően stabil maradt. Az emberi tájátalakítás és az iparosodás időszakában azonban az átlag több mint kétszeresére nőtt.