Az Otthon Start és a minimálbér-emelés hajtotta fel az egészségpénztárakat – de utóbbinak mi köze a lakáshitelekhez? A BiztosDöntés.hu elemzése.

Hamarosan jön a mezőgazdasági idénymunkák időszaka. 2026. január 1-jétől a mezőgazdasági ágazatban dolgozók foglalkoztatási időkorlátja, a minimálbér emelkedésével a napi közteher mértéke, valamint a nyugellátás számítási alapja is változott. Az agrárkamara összegzője.

Egy 1969-ben született személy kérte a szolgálatiidő-számítást. Ez alapján 2025-ig 31 év 299 napja jött ki. 1988-tól 1992-ig főiskolát végzett, amit bele lehet számítani a szolgálati idejébe. Viszont 2020-tól heti 10 órás munkaviszonyban dolgozott, 30 százalékos minimálbérrel. Mindenhol az olvasható, hogy ha nincs meg a havi minimálbéres jövedelem,

A választások után fókuszba került a Tisza Párt adóprogramja, amely jelentős átrendeződést hozhat a közterhekben. A tervek az alacsony jövedelműek és a fogyasztók terheinek csökkentését, valamint a magasabb jövedelműek nagyobb hozzájárulását célozzák. Szakértők szerint ugyanakkor a csomag komoly költségvetési kockázatokat is hordozhat, különösen a

A választások után fókuszba került a Tisza Párt adóprogramja, amely jelentős átrendeződést hozhat a közterhekben. A tervek az alacsony jövedelműek és a fogyasztók terheinek csökkentését, valamint a magasabb jövedelműek nagyobb hozzájárulását célozzák. Szakértők szerint ugyanakkor a csomag komoly költségvetési kockázatokat is hordozhat, különösen a

A miniszterelnök emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt évek során számos fontos intézkedést hoztak, példaként említette a minimálbér emelését, az adókedvezmények bővítését és az édesanyák személyi jövedelemadó mentességét.

Akár havi 2000 eurós, vagyis közel 800 ezer forintos különbség is lehet az európai minimálbérek között. És bár a magyar kormány 11 százalékkal emelte idéntől az összegét, még a régióban is elmarad sok országétól.

A kormány 2010-hez képest a minimálbért négy és félszeresére, az átlagbért pedig több mint négyszeresére emelte.

A kormány 2010-hez képest a minimálbért négy és félszeresére, az átlagbért pedig több mint négyszeresére emelte.

Egyre több pénz marad a családok zsebében.

A kormány célja, hogy a közeljövőben a minimálbér elérje az 1000 eurót a bruttó átlagkereset pedig az 1 millió forintot.

Kiszámolták: havi 172 ezer forintból kell majd megélnie annak, aki minimálbéren van. Itt a 4 pontos mentőöv, amivel elkerülhető az időskori elszegényedés.

Bár a minimálbér összege évről évre emelkedik, a hosszú távú kilátások borúsak. Aki jelenleg a legkisebb bérre van bejelentve, annak számolnia kell azzal, hogy a várható nyugdíja még az alapvető szükségletek fedezésére is nagyon kevés lesz.

Kiszámoltuk: ennyi lesz a nyugdíjad, ha csak a minimálbér összege után adózol. Sokkoló adatok a jövődről – a létminimumra sem lesz elég.

Lázár János a Fidesz eredményei között felsorolta a 11 százalékos minimálbér-emelést, a 13. és 14. havi nyugdíjat, a 3 százalékos lakáshitelt és a kamatstopot, valamint az olcsó gázt, az olcsó rezsit és üzemanyagot.

A 2025–2027 közötti bérmegállapodáshoz kapcsolódóan a kormány olyan kompenzációs programot vezetett be, amely a minimálbér emeléséből fakadó munkáltatói többletterhek enyhítését célozza. A konstrukció középpontjában a szociális hozzájárulási adó (szocho) növekményének részbeni átvállalása áll, amely különösen a kisebb, alacsony bérszinten foglalkoz

A magyarországi nevelőszülők díjazása 2026-ban jelentős változásokon ment keresztül. A kormányzati döntések értelmében a juttatások mértéke több elemből tevődik össze, amelyek közül több is a mindenkori minimálbérhez kötött.

Idén január 1-jétől már két biztosítási jogviszony (munkaviszony és tartós megbízás) esetében határoz meg a Tbj. a minimálbér 30 százalékának alapul vételével havi minimum járulékfizetési kötelezettséget. Egymástól eltérő jogviszonyokról van szó, hiszen a munkaviszony a munka törvénykönyve (Mt.), a megbízás pedig a Polgári törvénykönyv (Ptk.) hatál

A közmunkásoknak minimálbért, a gyári dolgozóknak hatékony érdekképviseletet szorgalmaz kampánykörútján Dobrev Klára, a Demokraikus Koalíció elnöke és listavezetője.

A kedves olvasók már többször találkozhattak Surján László cikksorozatával, amely voltaképp egy fiktív párbeszéd egy kormánypárti és egy ellenzéki szavazó között.