Tele van a világ problémákkal, kockázatokkal, rossz hírekkel. Elhúzódó háborúk, magas nyersanyagárak, inflációs veszélyek, alacsony gazdasági növekedés, sok feszültség virít a címlapokon, a tőzsdeindexek mégis csúcsközelben vannak. Pár évente szokott lenni alaposabb korrekció, vajon érdemes-e ezt megvárni, vagy hasznosabb, ha már most részvényekbe

Három pénznem váltotta egymást alig húsz év alatt, és közben a világ addig ismert legnagyobb inflációja zajlott itt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa szeptemberben 3-ról 2,5 százalékra csökkentette a középtávú inflációs célt, miközben az alapkamatot változatlanul 5,5 százalékon hagyta. A lépés illeszkedik a régiós gyakorlathoz, közelebb visz az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos céljához, és a jegybank szerint támogatja az euróbevezetés útját.

A hároméves béralku alapján elvileg 14 százalékos béremelés járna, de a gazdasági növekedés ehhez nem volt elég gyors. Jövőre az infláció is kedvezőbb lesz, mint a korábbi béralku idején, és csökken a minimálbér szja-terhe is. Ennek alapján zajlik az egyezkedés a béremelésekről.

A Magyar Nemzeti Bank lakossági megtakarítási felmérésének 2026 harmadik negyedéves adatai szerint a háztartások inflációs érzékelése és inflációs várakozása is tovább csökkent.

A héten az AI apokalipszis borzolta a kedélyeket. A jövőhéten pedig az amerikai jegybank mozgathatja a szálakat. Miután kiderült a múlt héten, hogy az infláció továbbra is komoly gondot okoz az amerikai gazdaságnak, a kockázatos eszközök eséssel zárták az előző hetet. Múlt szombat este még egy rövid, hirtelen jött árzuhanás, egy úgynevezett flash c

Rontott gazdasági kilátásain az orosz jegybank: magasabb inflációra és alacsonyabb növekedésre számítanak.

A Magyar Nemzeti Bank lakossági megtakarítási felmérésének 2026 harmadik negyedéves adatai szerint tovább csökkent a háztartások inflációs érzékelése és várakozása. Az elmúlt egy évben érzékelt infláció 6,6 százalékra, az egy évre előretekintő inflációs várakozások mediánja 4,1 százalékra esett.

Ugyan nem a gazdasági problémákat szokás elsősorban emlegetni az 1956-os forradalom kirobbanásának okaként, de az ötvenes évek általános közhangulatára hatással volt a nehézipar sztálinista erőltetett fejlesztése, a mezőgazdaságban a tsz-esítés, a háborút követő inflációs robbanás. Korabeli adatok alapján próbáljuk felvázolni, milyen állapotban vol

Németországban 2026 szeptemberében 3,3%-ra emelkedett az éves inflációs ráta, ami az idei év legmagasabb értékét jelenti. A német statisztikai hivatal adatai szerint augusztusban még 2,9%, júliusban pedig 2,8% volt a pénzromlás üteme. A hivatal szerint a gyorsuló infláció hátterében elsősorban az energiaárak jelentős emelkedése áll. Egyúttal ez vol

Szeptemberben Magyarországon volt az Európai Unió tagállamai közül a második legalacsonyabb infláció – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter pénteken a Facebookon.

Az MNB október 20-án ismét 5,50 százalékra tartotta az alapkamatot, miközben az infláció szeptemberben 1,6 százalékra gyorsult.

Egy év alatt látványos fordulat történt a hazai inflációban, hiszen Magyarország az uniós lista éléről a második legalacsonyabb pénzromlást mutató tagállamok közé került. Az eredményt az is felértékeli, hogy több európai országban ismét gyorsult az áremelkedés – véli Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, aki szerint a kiszámítható ára

Három százalékos inflációval számol a kormány 2027-ben, így januártól várhatóan ugyanennyivel emelkednek a nyugdíjak.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója szerint a bejelentett nyugdíjemelés kompenzálja a várható áremelkedést. Ugyanakkor joggal panaszkodhatnak azok, akik a legalacsonyabb nyugdíjak emeléséből éppen kimaradnak.

Jövőre 2,5 százalék körül alakulhat a gazdasági növekedés, az infláció pedig 2,7 százalék lehet Magyarországon a Kopint-Tárki szerdán közzétett konjunktúrajelentése szerint.

Megjelent a Kopint-Tárki legfrissebb kutatása: a közgazdászok erősebb GDP-növekedést, alacsonyabb inflációt és kisebb hiányt várnak annál, mint amit Kármán András említett a hét elején.

A Kopint-Tárki kutatóintézet szerint 2027 még viszonylag könnyű év lesz a kormány számára a költségvetés szempontjából. Az intézet vezérigazgatója, Palócz Éva tisztességesnek tartana egy 6-8 százalékos minimálbér-emelést, de tudja, hogy ebbe a szakszervezetek nem egyeznének bele. Az intézet a GDP-növekedés, az infláció és a hiánycél tekintetéb

Az alacsonyabb infláció nem jelent automatikusan magasabb életszínvonalat, ha közben a családok vásárlóereje drasztikusan romlik.

A rezsitámogatás kérdésében visszalépés történt - értékelte a jövő évi költségvetés tervezetét Surányi György volt jegybankelnök a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által rendezett konferencián. További problematikus pontként emelte ki a "mesterségesen felértékelt" forintárfolyamot, illetve a "mesterségesen leszorított inflációt