Miközben tavaly Magyarország az euró bevezetéséhez szükséges egyetlen konvergenciakritériumot sem teljesített, 2026-ban a kedvező inflációs folyamatoknak, illetve a csökkenő országkockázati prémiumnak köszönhetően az árstabilitási feltétel már teljesülni látszik, és a hozamkonvergencia terén is érdemi előrelépést tett az ország.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az inflációs cél 3-ról 2,5 százalékra csökkentése a szigorúbb jegybanki politikán keresztül csak minimálisan lassítja a gazdasági növekedést. A rosszabb forgatókönyvben az átállási áldozat kétszer nagyobb. Az új cél elérése közepette a kormány nem osztogathat, és nem erőltetheti a béremeléseket, az ütem ugyanis

A jegybank úgy véli, a dohánytermékek jövedéki adójának emelése érezhetően felfelé hajtja majd az inflációt is.

A Magyar Nemzeti Bank (Mnb) a jelenlegi 3,0 százalékról 2,5 százalékra csökkenti középtávú inflációs célját – jelentette be Varga Mihály jegybankelnök. Az új intézkedés, amely 2028. január 1-jétől lép életbe, szorosabban igazodik a nemzetközi és európai uniós gyakorlathoz. A stabilabb árkörnyezet és az ehhez kapcsolódó alacsonyabb kamatszint hossza

A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint 2027-re a korábbi 2,3 százalék helyett már 3,1 százalékos infláció várható.

A nemzetközi geopolitikai konfliktusok, a megugró energiaárak és az extrém aszály miatt az MNB 1,8 százalékra mérsékelte az idei gazdasági növekedési előrejelzését, miközben a Monetáris Tanács 2,5 százalékra csökkentette az inflációs célt. A dohánytermékek jövedékiadó-emelése és a minimálnyugdíj-emelés fogyasztási hatása is alakítja a pályát.

A forint áprilisi erősödése a vártnál gyorsabban megjelent a fogyasztói árakban, ezért az MNB idén is csak 1,8 százalékos átlagos inflációval számol - derült ki a jegybank friss Inflációs jelentéséből. A nyugalom azonban átmeneti: a drágább energia és élelmiszer, valamint a dohánytermékekre kivetett magasabb jövedéki adó miatt a jegybank 3,1 százal

A forint áprilisi erősödése a vártnál gyorsabban megjelent a fogyasztói árakban, ezért az MNB idén is csak 1,8 százalékos átlagos inflációval számol - derült ki a jegybank friss Inflációs jelentéséből. A nyugalom azonban átmeneti: a drágább energia és élelmiszer, valamint a dohánytermékekre kivetett magasabb jövedéki adó miatt a jegybank 3,1 százal

Az infláció 2028 közepén stabilizálódik az új, 2,5 százalékos célra - ismertette Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója a jegybank szeptemberi Inflációs jelentését bemutató online tájékoztatóján csütörtökön.

Magyarország legkorábban 2033-ban csatlakozhat az euróövezethez az Equilor elemzőinek értékelése szerint. A legnagyobb akadályt jelenleg az államháztartási kritériumok teljesítése jelenti. Eközben az inflációs folyamatok és a hozamkonvergencia terén már kedvezőbb a helyzet, mint korábban. Az elemzők szerint 2030-ban kellene csatlakozni az ERM-2-höz

Az extrém szárazság is visszafogja a növekedést a jegybank várakozása szerint, 2028-ra viszont elérhető lesz az új inflációs cél.

Csütörtökön 10 órától sajtótájékoztató keretében ismerteti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi Inflációs jelentését. Az aktuális makrogazdasági előrejelzéseket tartalmazó dokumentum sarokszámait már kedden megismerhettük (ebből kiderült, hogy az idei évre átlagosan 1,8 százalékos növekedést és ugyanekkora inflációt vár a jegybank stábja), most

Miközben tavaly Magyarország az euró bevezetéséhez szükséges egyetlen konvergenciakritériumot sem teljesített, 2026-ban a kedvező inflációs folyamatoknak, illetve a csökkenő országkockázati prémiumnak köszönhetően az árstabilitási feltétel már teljesülni látszik, és a hozamkonvergencia terén is érdemi előrelépést tett az ország. Az Equilor Befektet

Közel 20 éves csúcsra emelkedek az amerikai kötvényhozamok, miközben a tengerentúli inflációs aggodalmak is erősödtek.

2028-tól a jelenlegi 3 százalékról 2,5%-ra csökkenti inflációs célját a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mely fenntartja a cél körüli plusz-mínusz egy százalékpontos toleranciasávot – jelentette be kedden a jegybank. Ezzel több mint húsz év után először változik a monetáris politika egyik legfontosabb horgonya. Emellett a jegybank arról is döntött, hogy

Csütörtökön 10 órától sajtótájékoztató keretében ismerteti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi Inflációs jelentését. Az aktuális makrogazdasági előrejelzéseket tartalmazó dokumentum sarokszámait már kedden megismerhettük (ebből kiderült, hogy az idei évre átlagosan 1,8 százalékos növekedést és ugyanekkora inflációt vár a jegybank stábja), most

A globális hozamemelkedés és a tartósan magas kamatkörnyezet miatt jelenleg a rövidebb lejáratú kötvények felé érdemes fordulniuk a befektetőknek. Míg a hosszú futamidejű papírok árfolyamát nyomás alatt tartja a jegybankok infláció elleni küzdelme, addig a rövid távú eurós és dolláros vállalati kötvények, valamint a forintos állampapírok hatékony p

A magyar infláció csúszott a legtöbbször a célzott fölé az elmúlt 20 évben a régióban. Az alacsonyabb cél mellett ezért nagyobb fegyelemre is szükség lesz.

A 100 dollár feletti olajár, a megugró európai gázárak és a közel-keleti konfliktus újabb eszkalációja ismét előtérbe helyezte Európa energiabiztonságát. Magyarország számára jelenleg nem az olaj- vagy gázhiány jelenti a legnagyobb kockázatot. Sokkal fontosabb kérdés, hogyan épülnek be a magasabb energiaárak a külkereskedelmi mérlegbe, az inflációb

Az energiapiaci feszültségek, a magas európai gázárak és az ezekből fakadó inflációs nyomás tekinthető Magyarország szempontjából a legnagyobb rövid távú kockázatnak az OECD szerdán publikált időközi gazdasági jelentése alapján.