A Tisza-kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, és kifizeti a 14. havi nyugdíj első heti részletét is, jelentette be hétfőn Magyar Péter miniszterelnök. Januárban minden nyugdíjas megkapja az éves inflációkövető emelést, amelynek mértéke várhatóan 3 százalék körül lesz. A kormány négy év alatt, 2030-ig lépésről lépésre bevezeti a mintegy 2,2 millió

350 forintos euró, gyorsuló gazdasági növekedés és lassuló infláció? Egy friss előrejelzés biztató képet fest, de van egy komoly feltétel:

A német autógyártó belső dokumentumok szerint 2030-ig világszerte befagyasztaná a béreket, ami az infláció miatt akár tízszázalékos reálbércsökkenést is eredményezhet.

Ausztriában szeptemberben tovább emelkedett az infláció, elérve a 3,6 százalékot – ezzel szinte visszatért az év májusában mért 3,7 százalékos csúcsértékhez.

Októberben biztosan nem várható a jegybanki alapkamat csökkentése, mert egyedül az inflációs mutató támogatná ezt a lépést, több külső és néhány belső tényező miatt azonban kockázatos lenne a monetáris lazítás. Az Mfor Elemzői Konszenzusnak nyilatkozó szakértők véleménye abban viszont eltér, idén várható-e még kamatvágás Varga Mihályék részéről.

A becsült infláció és a sávos emelés alapján számoltunk.

Tízből négy magyar a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyikének tartja a korrupciót, ennél csak az inflációt és az egészségügy állapotát ítélik égetőbbnek – a többi között ez derült ki az Integritás Hatóság "Tiszta úton" kutatásából. Magyarországon ez az első reprezentatív felmérés, amely a korrupcióval kapcsolatos lakossági tapasztalatokat é

Eladási hullám söpört végig a héten a technológiai részvényeken, miután a makrogazdasági környezet és az AI-beruházások megtérülésével kapcsolatos kétségek egyszerre rontották a hangulatot. A vártnál magasabb amerikai infláció a finanszírozás drágulásától való félelmet erősítette, és egyre több kérdés merült fel az adatközpontokra költött hatalmas

Megugrott az amerikai részvénypiac ingadozását jelző VIX. Az ezt kísérő pénteki eladási hullám elsősorban a technológiai és AI részvényeket érintette, de a mozgás a kriptopiac számára is kedvezőtlen környezetet jelezhet. Az AI-beruházások dráguló finanszírozása, az olaj ára és az infláció együtt rontották a hangulatot. A gyakran félelemindexként em

A gazdaság teljesítménye rosszabb, az infláció alacsonyabb a vártnál, ezért javasolja a VOSZ a kisebb minimálbér-emelést.

A bizonytalan világgazdasági környezetben Európának óvatos makrogazdasági politikát kell folytatnia, miközben az innováció ösztönzésével erősítheti versenyképességét – jelentette ki az IMF éves közgyűlésén Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

A Bitcoin árfolyama ezen a héten sem tudott tartósan talpra állni, az amerikai inflációs adatok pedig újabb eladási hullámot indítottak el a kriptopiacon. Bár péntekre ismét megjelentek a vevők, a bizonytalanság továbbra is nagy a kriptopiacon. Múlt pénteken még 83 000 dollár körül mozgott a BTC ára, a hét elején pedig már alig sikerült megtartania

Az augusztusi 3,2 százalék után 2026 szeptemberében 3,8 százalék volt az átlagos éves infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat. A tagállamok rátái 1,0 százalék és 6,5 százalék között szóródtak.

Szeptemberben az előzetes becsléssel összhangban hároméves csúcsra gyorsult az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közzétett végleges adatai alapján.

Szeptemberben 3,8 százalékra emelkedett az éves infláció az Európai Unióban és az euróövezetben is, az augusztusi 3,2 százalék után. Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint a tagállamok többségében gyorsult a drágulás, Magyarország ugyanakkor továbbra is a legalacsonyabb inflációjú országok közé tartozik.

Szeptemberben 3,8 százalékra emelkedett az éves infláció az Európai Unióban és az euróövezetben is, az augusztusi 3,2 százalék után. Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint a tagállamok többségében gyorsult a drágulás, Magyarország ugyanakkor továbbra is a legalacsonyabb inflációjú országok közé tartozik.

A KSH adatai szerint már két hónapja gyorsul a bérnövekedés üteme. Az inflációt is figyelembe véve a reálkeresetek 8,6 százalékkal nőttek egy év alatt. De mi áll a háttérben?

Az MNB szeptemberben 3-ról 2,5 százalékra csökkentette középtávú inflációs célját, a Tisza-kormány pedig hiteles költségvetési konszolidációt és euróbevezetési útvonalat ígér. Kurali Zoltán jegybanki alelnök szerint ha van hiteles költségvetési horgony és euró-sztori, „akkor már nem vagyunk annyira feltörekvő piac”. A kérdés: elég-e ez ahhoz, hogy

Kifejezetten magas, 8,6 százalékos volt augusztusban a reálbérek emelkedése Magyarországon. Mindebben persze nemcsak a fizetésemelések, de az árstabilitás is szerepet játszott.

Spanyolországban egyre nő a fizetésképtelenségi kockázat a zöldség-gyümölcs nagykereskedelemben. Az infláció és a költségnövekedés nagy terhet ró az ágazatra.