A Monetáris Tanács mai kamatdöntő szinten tartotta az irányadó kamatot. A jegybanki alapkamat így továbbra is 6,25 százalékon áll. A kamatfolyosó két széle maradt 5,25, illetve 7,25 százalékon. A döntés nem okozott meglepetést, megfelelt a széles körű elemzői konszenzusnak.

Hiába szelídül az infláció, most nem lép az MNB, az iráni konfliktus átírta a pályát.

A Monetáris Tanács a keddi ülésén az elemzői várakozásokkal összhangban 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés elsőre meglepőnek tűnhet, mert az infláció jelentősen mérséklődött az elmúlt időszakban.

A Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülésén – az elemzői várakozásoknak megfelelően – 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot. Az inflációs adatokra pillantva mindez meglepő lehet: a 2022-2023-as drasztikus áremelkedés kora leáldozott, még ha a fogyasztók inflációs érzékelése továbbra is magas.

A Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülésén – az elemzői várakozásoknak megfelelően – 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot. Az inflációs adatokra pillantva mindez meglepő lehet: a 2022-2023-as drasztikus áremelkedés kora leáldozott, még ha a fogyasztók inflációs érzékelése továbbra is magas.

A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybaki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank, az továbbra is 6,25 százalékon marad. A jegybanki várakozások szerint a közel-keleti háború miatt kisebb lesz a gazdasági növekedés Magyarországon, az infláció pedig nőni fog.

Jelentősen rontotta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a gazdaságnövekedési és az inflációs előrejelzését is. Az MNB szerint idén 1,7 százalékkal nőhet a GDP, miközben az infláció 3,8 százalék lehet 2026-ban.

Az iráni háború nyomán elszabaduló energiaárak, a növekvő inflációs kockázatok és a régiós átlagnál nagyobb mértékben gyengülő forintárfolyam miatt nem okozott meglepetést a Magyar Nemzeti Bank azzal, hogy 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés hátteréről és a hormuzi válság magyar gazdaságra gyakorolt hatásairól Varga Mihály jegybankeln

Az MNB-elnök szerint más a mostani energiaválság, mint a 2022-es volt, és Magyarország is jobb állapotban van.

Jelentősen változtak a magyar gazdasági kilátások a közel-keleti háború miatt - ez körvonalazódik a Magyar Nemzeti Bank által közreadott friss előrejelzésekből. A jegybank az idén a korábbinál jóval kisebb, mindössze 1,7 százalékos GDP-növekedést vár, az infláció pedig az energiaár-emelkedés hatására egészen 3,8 százalékig gyorsulhat.

Egy órával azután, hogy a Monetáris Tanács 6,25 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, a Magyar Nemzeti Bank közzétette a friss GDP- és inflációs prognózisát. További részletek majd a csütörtökön publikálandó Inflációs jelentésben válnak ismertté.

A Magyar Nemzeti Bank nyilvánosságra hozta a friss GDP- és inflációs prognózisát, azt követően, hogy a Monetáris Tanács nem nyúlt a 6,25 százalékos alapkamathoz.

A geopolitikai feszültségekből fakadó inflációs kockázatok és a bizonytalan pénzügyi piaci környezet óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntés után megjelent közleményéből. A közleményből kikerült, hogy a jegybank "ülésről ülésre" dönt az alapkamatról. Ugyanakkor hangsúlyozzák, ho

Az előzetes várakozásoknak megfelelően 6,25%-on hagyta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, így egyelőre nem folytatódik a februárban megkezdett lazítás. Az inflációs adatok akár indokolnák is a további vágást, azonban az elmúlt hetek közel-keleti fejleményei keresztül húzták azt.

Az infláció hatására Japán ikonikus cseresznyevirág piknikje, a hanami akár 25 százalékkal is drágább lehet 2020-hoz képest – közölte kedden a Dai-ichi Life Research Institute magán kutatóintézet.

Az ázsiai-csendes-óceáni térség részvénypiacain zöldben állnak az irányadó részvényindexek a kedd reggeli zárás előtt, bepótolva a hétfői korrekciót, mely az európai és amerikai piacokon napközben végbement. Japánban a ma megjelent februári inflációs adatok az áremelkedés lassulását tükrözték, a hó/hó index csökkenést mutatott, az év/év mutató 1,5%

Londoni pénzügyi elemzők friss előrejelzései szerint a korábban vártnál lassabb világgazdasági növekedés és magasabb infláció valószínűsíthető az idén az iráni konfliktus, mindenekelőtt a Hormuzi-szoros lezárásából eredő energiahordozó-ellátási fennakadások miatt.

Londoni pénzügyi elemzők friss előrejelzései szerint a korábban vártnál lassabb világgazdasági növekedés és magasabb infláció valószínűsíthető az idén az iráni konfliktus, mindenekelőtt a Hormuzi-szoros lezárásából eredő energiahordozó-ellátási fennakadások miatt.

Az Eurostat legújabb adatai európai kitekintésben azt mutatják, hogy hazánkban Horvátországgal megegyező értékkel a harmadik legmagasabb volt az éves átlagos infláció 2025-ben, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján megjelent közleményben.

Abban nagy egyetértés van az elemzők körében, hogy a Magyar Nemzeti Bank az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság és a megnövekvő inflációs kockázatok miatt a március 24-i kamatdöntő ülésén változatlan szinten, 6,25 százalékon hagyja az alapkamatot. A nagy kérdés, hogy milyen irányba változik, vagy változik-e egyáltalán a jegybank kommuniká