A 2025. évi minimálbér kérdésében országos kutatást és széleskörű konzultációt indít a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK).

Amennyiben a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, nyugdíj szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik - számolt be az ado.hu blogportál. Nézzük meg a részleteket, hogyan befolyásolja a nyugdíjat a részmunkaidős foglalkoztatás.

Részmunkaidőben végzett munka esetén, ha a kereset eléri a minimálbér összegét, a nyugdíj szempontjából nincs különbség a teljes munkaidőben végzett munkával. Azonban ha a kereset alatta marad a minimálbérnek, a szolgálati idő és a nyugdíj összege is eltérő módon kerül számításra, amit a nyugdíjjárulék alapja és a minimálbér aránya határoz meg.

A román és a magyar minimálbérek elmúlt évtizedes alakulása kapcsán heves vita alakult ki "Facebook-pingpong" formájában a politikusok között arról, hogy kell-e, nem kell-e, illetve érdemes-e a magyar állampolgároknak megfontolni a szomszédos országba költözést.

Az ipari termeléssel nincsen semmi baj Magyarországon, kereskedelmi problémák vannak, ezért van szükség a gazdasági semlegesség politikájára - jelentette ki a miniszterelnök vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Nincs gazdasági alapja annak a 12 százalékos minimálbér-emelésnek, amit a kormány is szorgalmazna jövőre, mondták Híradónknak közgazdászok. Az alacsonyabb bérek és mérsékelt fogyasztás mellett lassabb lesz a gazdaság talpraállása. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter viszont kizárólag külső okokkal magyarázza a hazai bajokat, annak ellenére is, ho

Nincs gazdasági alapja annak a 12 százalékos minimálbér-emelésnek, amit a kormány is szorgalmazna jövőre, mondták Híradónknak közgazdászok. Az alacsonyabb bérek és mérsékelt fogyasztás mellett lassabb lesz a gazdaság talpraállása. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter viszont kizárólag külső okokkal magyarázza a hazai bajokat, annak ellenére is, ho

A hazai fogyasztás erősödik, a belső kereslet és az ettől függő szektorok teljesítménye pozitív, a magyar gazdaságot külső tényezők, elsősorban a német járműipar visszaesése miatt érik sokkok - mondta a nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság gazdasági portál Makrogazdasági Meetup elnevezésű rendezvényén csütörtökön Budapesten.

A gazdaságpolitika és a politika célul jelölte meg az 1 millió forintos átlagbér és az 1000 eurós minimálbér elérését. Elsőre meghökkentően nagynak hangzik az emelés, de ha a gazdaságpolitika mozgásterét vizsgáljuk, nem is tűnik lehetetlennek.

A kormány és a szakszervezetek erőltetetten növelnék a béreket, de a GDP-adatok nem támogatják a céljaikat.

A vártnál rosszabb gazdasági teljesítmény miatt nincs lehetőség 10 százalék feletti minimálbér emelésre, 6 százalékos átlagos béremelés indokolt jövőre. Mi történt? A rossz GDP adatok miatt nincs lehetőség 10 százalék feletti minimálbér-emelésre jövőre, a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc szerint. A gazdaság te

A kormány 12%-kal növelné a minimálbért jövőre, azonban a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének alelnöke arról beszélt, hogy a rossz GDP-adatok miatt ennél sokkal kisebb emelésre lenne szükség.

A japán kormány gazdasági tanácsadó testülete sürgeti a minimálbérek emelését célzó tárgyalások megkezdését. A kezdeményezés, amely Shigeru Ishiba miniszterelnök egyik kiemelt politikai célkitűzése, ellenállásba ütközik a vállalati szektorban. A testület javaslata szerint a kormánynak, a szakszervezeteknek és a vállalatvezetőknek mielőbb meg kell k

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) üdvözli, hogy a kormány megerősítette a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) érdekegyeztetési platform státuszát, rendeletben szabályozza a működését, és az idén őszi bértárgyalásokat már ezen keretek között tartják - közölte a szövetség állásfoglalását hétfőn az MTI-v

A kormány a következő három évben jelentős mértékben emelné a minimálbért, amit a munkavállalói képviseletek üdvözölnek, miközben a vállalkozások problémákat látnak. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a bérterhek csökkentését kéri a kormánytól a jelentős béremelésért cserébe, a költségvetés helyzete azonban rövid távon aligha engedhet

A GKI új elemzése megkérdőjelezi a kormány bérfelzárkóztatási tervének (ezer eurós minimálbér 2028-ig) realitását, egyszersmind meglepő állítást is tesz: ahhoz, hogy Magyarország ne legyen túl drága a külföldiek számára, az évtized második felében legalább 500 forintos euróárfolyamra volna szükség.

Ahhoz, hogy ez a felzárkózás meg tudjon valósulni a következő években átlagosan 12 százalékkal kell nőnie a minimálbérnek.

A LIGA Szakszervezetek elnöke reálisnak tartja, hogy 2028-ra megvalósuljon az ezer eurós minimálbér és hasonlóképpen vélekedik az egymillió forintos átlagkeresetről is. A nemzetgazdasági miniszter minderről már egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjaival.

Jól hangzanak ezek a számok, kérdés, hogy meg tud-e valósulni egy ekkora minimálbér-emelés.

A gazdasági növekedés megteremti a béremelés lehetőségét, csakhogy sok olyan külső körülmény van, ami ezt keresztülhúzhatja - mondta a miniszterelnök a közrádióban.