A villany- és gázszámla nem minden nyugdíjasnál ugyanakkora teher. Egy kis, jól szigetelt társasházi lakásban élő idős embernél lehet havi 6–10 ezer forintos tétel, míg egy régi, gázzal fűtött családi házban akár 40–60 ezer forint fölé is mehet a havi átlagos energiaköltség. A kulcskérdés ezért nemcsak az, hogy mennyi a rezsicsökkentett ár, hanem a

Uruguay pénzügyminisztere megerősítette, hogy a magánnyugdíjpénztárak a társadalombiztosítási rendszer meghatározó elemei maradnak. Ezzel eloszlatta a rendszer esetleges államosításával kapcsolatos aggodalmokat – írja a Pension Policy International.

Márciusig alig szedtek valamit magukra a nyugdíjalapok, áprilisban aztán eljött a repülőrajt.

A román kormány gazdasági okokból megemeli a katonák és a rendőrök nyugdíjkorhatárát, valamint az ehhez szükséges minimális szolgálati időt. Ilie Bolojan miniszterelnök fenntarthatatlannak nevezte a jelenlegi rendszert. A kabinet ezért a jövő héten mutatja be azt az átfogó reformcsomagot, amely a feladatkörök kockázatai alapján differenciálná a jut

Ilie Bolojan román kormányfő bejelentette, hogy a kabinet a katonák és a rendőrök nyugdíjkorhatárának emelését tervezi, mivel a jelenlegi rendszer gazdaságilag már nem tartható fenn - tudósított a Romania-Insider.com.

Jelentősen több pénz jöhet a konyhára.

Sokakat foglalkoztat a kérdés: vajon mennyivel él jobban egy osztrák nyugdíjas, mint egy magyar? A különbség első ránézésre megdöbbentő lehet, de a számok mögött több tényező is rejtőzik.

Hány évesen mehetnek nyugdíjba Németországban – és miért tolódik egyre későbbre ez a határ? Az alábbi elemzés feltárja a nyugdíjkorhatár mögött álló kemény gazdasági és demográfiai realitásokat, valamint azt is, milyen változások várhatók a következő években. Egy biztos: a rendszer jövője sokkal összetettebb, mint egyetlen szám.

Az összeg akár a duplája is lehet!

A magyar nyugdíjrendszer egyszerre küzd területi egyenlőtlenségekkel, társadalmi feszültségekkel és finanszírozási kihívásokkal. A legfrissebb statisztikák szerint jelentős különbségek alakultak ki nemcsak az ország egyes régiói között, hanem a legalacsonyabb és legmagasabb nyugdíjak között is. Eközben a Tisza Párt átfogó reformígéretekkel lépett s

A hét lezárásaként összegyűjtöttök az év 17. hetének a legmeghatározóbb híreit. Eltelt két hét az országgyűlési választások óta, viszont a hírözön nem csendesül. A legfontosabb hírek a héten az új kormány tagjairól szóltak: már tudható 16-ból 12 miniszter neve. Ne maradj le a fontos döntésekről, hírekről: mutatjuk az elmúlt hét legfontosabb témáit,

Brutális különbségek mutatkoznak a nyugdíjakban.

Nem minden idős ugyanúgy él: a nyugdíjak szintje az adott térség gazdasági fejlettségétől függ.

Kiderült, hol kapják a legtöbbet és hol a legkevesebbet az idősek az országban.

Sokan abban a hitben élnek, hogy amint a nyugdíj megérkezik a bankszámlájukra, az összeggel már nem kell elszámolniuk. A jogszabályok azonban könyörtelenek: bizonyos helyzetekben az állam a teljes összeget visszakövetelheti – akár hosszú időre visszamenőleg is.

A Tisza Párt álláspontja szerint már 2026 folyamán megvalósulhat több jelentős gazdasági lépés. Magyar Péter úgy nyilatkozott, hogy ezek közé tartozhat a családi pótlék összegének megduplázása, a nyugdíjak növelése, valamint egy új, az iskolakezdést segítő támogatás bevezetése is.

Pedig a nyugdíjasok 13. havi ellátást is kaptak, de így is csak 2,3%-kal nőtt a juttatás értéke 2025-ben. Ez derül ki a KSH friss kutatásából. Az elmúlt 10 év szinte mindegyikében jobban nőtt a dolgozók vásárlóereje, mint a nyugdíjasoké. Magyar Péter hétfőn azt mondta az RTL Híradónak, hogy már idén bevezetnék azokat a plusz juttatásokat, amelyeket

Korábban kijelentette, hogy parlamenti képviselőként "itt fogok maradni, mint bérből és fizetésből élő még sokáig az önök nyakán".

A KSH friss, területi bontású statisztikái szerint a budapesti XII. kerületben a legmagasabb, 358 ezer forint az átlagnyugdíj. Ezzel szemben az ország legszegényebb járásaiban a 200 ezer forintot sem éri el az időseknek jutó átlagos ellátás.

Hatalmas politikai vihart kavart Friedrich Merz német kancellár beszéde, amelyben a törvényes nyugdíjbiztosítást csupán "alapellátásnak" minősítette.