A bányászati, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló, továbbá a honvédséget érintő jogszabályt is módosította a Ház szerdán. Elfogadták a kötelező nyelvvizsga eltörlését. Változások jönnek az MNB-nél és a fogyasztóvédelemben. Új napon ünnepelhetjük a magyar kultúrát.

Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.

A jövőben nem törvényi feltétele a diploma megszerzésének a nyelvvizsga számolt be az Országgyűlés döntéséről az MTI.

Ma 8 órakor kezdődött el a tervek szerinti utolsó idei parlamenti ülés. A napirend szerint többek között az is ma fog eldőlni, hogy a nyelvvizsga megléte feltétele lesz-e a diploma megszerzésének.

Törvényalkotási dömpinggel zárja háromnapos ülését szerdán az Országgyűlés.

Az idei utolsó ülésén határoz a parlament a képviselői vagyonnyilatkozati rendszer módosításáról és az ügyeleti rendszer átalakításáról is.

Az éppen változó felsőoktatási felvételi rendszer egyik meglepő újítása, hogy az egyetemek alapjáraton nem követelhetik meg többé az idegennyelv-tudást. Az új előírások szerint viszont magának a felsőoktatási intézménynek kell biztosítania a szükséges, esetleg hiányos vagy nem létező, a képzés elvégzéséhez azonban elengedhetetlen idegennyelvi ismer

A ma kezdődő háromnapos plenáris ülésen a képviselők megtárgyalják a szociális törvény módosítását, a jövő évi adótörvényeket és az orosz-ukrán háború miatti veszélyhelyzet meghosszabbítását.

Háromnapos ülést tart a héten az Országgyűlés, hétfőn ismét a plenáris ülés tárgyalja a szociális törvény módosítását, a jövő évi adótörvényeket és az orosz-ukrán háború miatti veszélyhelyzet meghosszabbítását.

Az államkincstár adatai szerint 2018 óta több mint 144 ezren kaptak átlagosan majdnem 33 ezer forintos állami támogatást az első sikeres nyelvvizsgájuk díjához.

Az államkincstár adatai szerint 2018 óta több mint 144 ezren kaptak átlagosan majdnem 33 ezer forintos állami támogatást az első sikeres nyelvvizsgájuk díjához. Ötből négy támogatott nyelvtanuló angolból vizsgázott, ám az elmúlt két évben az ő számuk is nagyot zuhant - tudta meg a VG.

Az egyetemek maguk dönthetik el, hogy melyik szakon, milyen szintű idegennyelvtudást várnak el a diákoktól.

Az utólagos nyelvvizsga-amnesztiáról a tegnapi parlamenti vitán beszélt az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár. Akik 2021. augusztus 31-e után államvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkapják diplomájukat – mondta György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőtt

Jól járnak azok az egyetemisták és főiskolások, akik idén államvizsgáztak, de a diplomájukat a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehették át. Ha a Parlament megszavazza azt a kormányzati javaslatot, amely törölné a felsőoktatási törvényből a nyelvvizsga-kötelezettséget, az összes végzett hallgató megkapja a diplomáját, akár nyelvvizsga nélkül is.

Zárva maradtak pénteken az óvodák több helyen a fővárosban, mert több száz pedagógus polgári engedetlenségi akciót tartott. A tanárokhoz hasonlóan ők is magasabb béreket követelnek. Az oktatásért is felelős Belügyminisztérium szerint erre jövőre akkor van lehetőség, ha sikerül megállapodni az Európai Unióval.

A helyzet ráadásul még tovább romolhat, egy törvényjavaslat ugyanis lehetővé tenné, hogy az egyetem döntsön arról, szükséges-e nyelvvizsga a diplomához.

Az európai Magyarországhoz méltatlannak tartja a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke azt a döntést, miszerint nem lesz szükség nyelvvizsgára sem a felvételihez, sem a diplomához. Az intézmény persze maga dönthet erről, Légrádi Tamás szerint félő, hogy lesznek olyanok, akik a jelentkezők számának növelése érdekében nem kérnek nyelvtudást.

Az újabb megpedzegetett nyelvvizsga-amnesztia, és persze a rezsiárak növekedése sem segít sokat a helyzeten.

A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint a nyelvtudás megszerzésének helye sokkal inkább a közoktatás, mint a felsőoktatás.

Egyre kevesebb magyarnak van nyelvvizsgája, a szakértő szerint ennek csak az egyik oka demográfiai, sokkal inkább a magyar közoktatás csődjének kell tekinteni a lesújtó adatokat.