Az utólagos nyelvvizsga-amnesztiáról a tegnapi parlamenti vitán beszélt az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár. Akik 2021. augusztus 31-e után államvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkapják diplomájukat – mondta György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőtt

Az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár szerint meg kell emelni a pedagógusbéreket.

Eltörölné a nyelvvizsga-kötelezettséget a kormány a felsőoktatásban. Egy parlament előtt fekvő törvénymódosítás az egyetemek és főiskolák kezébe adná a döntést, hogy milyen szintű nyelvtudást várnak el a hallgatóiktól, követelnek-e állami nyelvvizsga-bizonyítványt tőlük vagy sem. A könnyítés a már végzett fiatalokra is vonatkozna.

Jól járnak azok az egyetemisták és főiskolások, akik idén államvizsgáztak, de a diplomájukat a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehették át. Ha a Parlament megszavazza azt a kormányzati javaslatot, amely törölné a felsőoktatási törvényből a nyelvvizsga-kötelezettséget, az összes végzett hallgató megkapja a diplomáját, akár nyelvvizsga nélkül is.

Zárva maradtak pénteken az óvodák több helyen a fővárosban, mert több száz pedagógus polgári engedetlenségi akciót tartott. A tanárokhoz hasonlóan ők is magasabb béreket követelnek. Az oktatásért is felelős Belügyminisztérium szerint erre jövőre akkor van lehetőség, ha sikerül megállapodni az Európai Unióval.

A helyzet ráadásul még tovább romolhat, egy törvényjavaslat ugyanis lehetővé tenné, hogy az egyetem döntsön arról, szükséges-e nyelvvizsga a diplomához.

Az európai Magyarországhoz méltatlannak tartja a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke azt a döntést, miszerint nem lesz szükség nyelvvizsgára sem a felvételihez, sem a diplomához. Az intézmény persze maga dönthet erről, Légrádi Tamás szerint félő, hogy lesznek olyanok, akik a jelentkezők számának növelése érdekében nem kérnek nyelvtudást.

Az újabb megpedzegetett nyelvvizsga-amnesztia, és persze a rezsiárak növekedése sem segít sokat a helyzeten.

A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint a nyelvtudás megszerzésének helye sokkal inkább a közoktatás, mint a felsőoktatás.

Egyre kevesebb magyarnak van nyelvvizsgája, a szakértő szerint ennek csak az egyik oka demográfiai, sokkal inkább a magyar közoktatás csődjének kell tekinteni a lesújtó adatokat.

Újra módosítaná a kormány a felsőoktatási törvényt, belekerülne az a passzus is, amely lehetővé teszi az egyetemeknek és főiskoláknak, hogy nyelvvizsga nélkül is kiadhassák a diplomákat a végzős hallgatóknak.

Folyamatosan csökken idehaza a nyelvvizsgával rendelkező fiatalok száma. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint ennek demográfiai okai is vannak, ugyanakkor úgy véli, a magyar közoktatási rendszer is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a magyarok ennyire le vannak maradva idegennyelv-ismeret terén. Mindeközben a legfrissebb hírek szerint ak

Azok a hallgatók is mentesülnek a nyelvvizsga letétele alól, akik annak hiánya miatt nem kapták meg eddig a diplomájukat.

Nagyobb szabadságot kapnak az egyetemek.

Eltörlik a nyelvvizsga-követelményt, az egyetemek a jövőben maguk határozhatják meg, milyen nyelvtudást várnak el a hallgatóktól, és maguk szervezhetik meg az ehhez szükséges képzéseket is – derül ki egy most megjelent törvénymódosítási javaslatból, ami több más ponton is változtat a feltéteken a Telex beszámolója szerint. A javaslat benyújtója Sem

Az egyetemek lesznek felelősek a nyelvoktatásért és a vizsgáztatásért is

Az egyetemeknek nagyobb mozgásteret biztosító szabályoknak köszönhetően a Budapesti Corvinus Egyetem 2024-től átalakítja felvételi pontszámítását annak érdekében, hogy méltányosan és rugalmasan támogassa a kiváló jelentkezőket. A Corvinuson több pluszpont kapható majd a nyelvvizsgákért, több pont szerezhető esélykiegyenlítéshez, és pontok járnak ma

Jócskán megnehezült azoknak a helyzete, akik idegen nyelvet szeretnének tanulni. Nem csak a különórák árai szöktek az egekbe, de a nyelvtudás elismeréséhez szükséges vizsgák a költségei is megemelkedtek.

Az Euroexam-vizsgákon több idő lesz az olvasott szöveg értését és az íráskészséget tesztelő feladatok megoldására, a vizsgán a korábbinál kevesebb műfaj kerülhet elő, és bevezetik a checklist-alapú értékelést.

„Aktuálisan valóban nem mérhető pénzben, amit csinálok. Nem termelek profitot. De! Vajon a képviselők, a legkülönbözőbb helyeken dolgozó sok száz, ezer volt tanítványom, hogy jutott el jelenlegi állásába? Miből fizetik az adójukat? A nyelvvizsgájukban, egyetemi felvételükben, későbbi jó munkahelyükre való felvételükben vajon nincs semmi szerepem?”