Elindult az egyetemi félév, és az egyetemistáknak is zsebbenyúlós az idei év. Az élelmiszerárak mellett emelkedtek a lakhatási költségek, a kollégium, a menzai étkeztetés de még a nyelvvizsga ára is. Így nem csoda, ha előre fogják a fejüket a hallgatók, hogy ha kapnak is ösztöndíjat az nem elég arra, hogy minden költséget fedezzenek. Megnéztük, mir

Hatalmas könnyítésnek tűnik, ám hosszú távon problémákat okozhat, hogy 2024-től megszűnik a kötelező nyelvvizsga a leendő diplomásoknak. Két év múlva már a felsőoktatási intézmények dönthetik el, hogy támasztanak-e ilyen irányú követelményeket, ám nem nehéz megtippelni, hogy a többségük nem él majd a lehetőséggel. - írja az up2you.hu

A koronavírus-járvány, majd az a miatt elrendelt többszöri felsőoktatási nyelvvizsga-amnesztia mintegy 30 százalékkal vetette vissza a nyelviskolák forgalmát az elmúlt két évben. További jelentős csökkenésre azonban nem számít az új tanévben a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, azonban az Infostart alapján áremelés annál inkább várható.

Már eddig is 20-30 százalékosra tehető a piacvesztés mértéke a VG-nek nyilatkozó nyelvvizsgaközpont-vezető szerint.

Az idén ősztől a nyelvtanfolyamok a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint körülbelül 30-40 százalékkal drágulhatnak. Úgy tűnik, annak ellenére véli így, hogy a kormány tulajdonképpen eltörölte a felsőoktatásban a kötelező nyelvvizsgát, ami visszaesést hozhat a keresletben.

Ősztől jóval drágábbak lehetnek a nyelvtanfolyamok, többek között a rezsiemelés és az új katatörvény, valamint a felsőoktatási nyelvvizsgaszabályok átírása miatt. Légrádi Tamás a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke az Eduline-nak azt mondta, körülbelül 30-40 százalékos áremelkedésre számít.

Élénk vitát váltott ki a kormány bejelentése, miszerint a jövőben nem kell nyelvtudást igazoló papír a diplomához. Kinek lehet előnyös az intézkedés? Mennyit ér manapság a nyelvvizsga egy fiatal számára? Hol kellene érdemben elvégezni az idegennyelv-oktatást? Körbejártuk a kérdéseket.

Magyarországon több mint harminc éve van idegennyelv-oktatás, de a magyarok tudása e téren mégis hiányos. A Magyar Rektori Konferencia közös álláspontot alakít ki a felsőoktatási nyelvvizsga-kötelezettség eltörlésének kormányzati tervéről.

Pár nappal ezelőtt módosultak az egyetemek nyelvvizsga-követelményei, most pedig az is változik, mi alapján kerülhet át valaki állami ösztöndjas helyről költségtérítésesre. Ennek a szabályairól a jövőben az intézmények maguk dönthetnek – írja az Eduline.

Tovább segítjük a magyar fiatalokat az elhelyezkedésben. Eddig már csaknem 130 ezer KRESZ-vizsga és több mint 135 ezer nyelvvizsga megszerzését támogattuk – írták a kormány közösségi oldalán.

Csák János kulturális és innovációs miniszter bejelentése szerint megszűnik a nyelvvizsga-kötelezettség a felsőoktatásban. A rendszer a 2024-es őszi szemeszterben lép hatályba. Eddig abban társadalmi konszenzus volt, hogy legalább a felsőfokú tanulmányuk végén a hallgatók egy idegen nyelvet beszéljenek – emlékeztetett megkeresésünkre a Nyelvtudásér

Még nehezebb helyzetbe kerülhet a nyelvoktatási piac az egyetemi-főiskolai nyelvvizsgaszabályok felpuhítása miatt, pedig a járvány, a 2020-as és 2021-es nyelvvizsga-amnesztia és a katatörvény miatt eddig sem volt könnyű dolguk a vizsgaközpontoknak és a nyelviskoláknak. A döntés ráadásul rossz hatással lesz a társadalomra, az ország gazdaságára és a

Nagyon rossz üzenet a kormány részéről, hogy a nyelvtudás jelentégtelenségét sugallja. Márpedig a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint erről van szó akkor, amikor a kormány kiveszi a nyelvvizsga-kötelezettséget az egyetemi kimeneteli feltételek közül. Az intézkedés még egy sor negatívumot hozhat, hiába örülnek neki sokan. Légrádi Tamás

Több ezren kaphatják meg a bennragadt diplomájukat, valamint a vidéki egyetemek és főiskolák helyzetét is javíthatja.

Épphogy bejelentette Csák János kulturális és innovációs miniszter csütörtökön, hogy eltörlik a magyar főiskolákon és egyetemeken a nyelvvizsga-kötelezettséget, a két év múlva hatályba lépő rendelkezés megteremti a jogi kiskaput a diákok számára, hogy bennrekedt diplomájukat nyelvvizsga nélkül is megkaphassák.

A felsőoktatási intézmények saját hatáskörben dönthetnek a nyelvvizsga szükségességéről a diplomához.

Az egyetemi, főiskolai új menedzsmenteknek kell kialakítaniuk olyan új módszereket, amelyek révén valódi nyelvtudáshoz tudják juttatni hallgatóikat – jelentette ki Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója.

Ha a külföldi versenyszférában valaki akar a magyaroktól valamit, majd megtanul magyarul.

Hamarosan megváltozik a felvételi rendszer.

A kormány egy új, egyszerűbb, rugalmasabb felvételi rendszer alapját fogadta el, amely alkalmazkodik a diákok és az egyetemek igényeihez – fogalmazott közösségi oldalán Csák János kulturális és innovációs miniszter.