Csák János kulturális és innovációs miniszter bejelentése szerint megszűnik a nyelvvizsga-kötelezettség a felsőoktatásban. A rendszer a 2024-es őszi szemeszterben lép hatályba. Eddig abban társadalmi konszenzus volt, hogy legalább a felsőfokú tanulmányuk végén a hallgatók egy idegen nyelvet beszéljenek – emlékeztetett megkeresésünkre a Nyelvtudásér

Még nehezebb helyzetbe kerülhet a nyelvoktatási piac az egyetemi-főiskolai nyelvvizsgaszabályok felpuhítása miatt, pedig a járvány, a 2020-as és 2021-es nyelvvizsga-amnesztia és a katatörvény miatt eddig sem volt könnyű dolguk a vizsgaközpontoknak és a nyelviskoláknak. A döntés ráadásul rossz hatással lesz a társadalomra, az ország gazdaságára és a

Nagyon rossz üzenet a kormány részéről, hogy a nyelvtudás jelentégtelenségét sugallja. Márpedig a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint erről van szó akkor, amikor a kormány kiveszi a nyelvvizsga-kötelezettséget az egyetemi kimeneteli feltételek közül. Az intézkedés még egy sor negatívumot hozhat, hiába örülnek neki sokan. Légrádi Tamás

Épphogy bejelentette Csák János kulturális és innovációs miniszter csütörtökön, hogy eltörlik a magyar főiskolákon és egyetemeken a nyelvvizsga-kötelezettséget, a két év múlva hatályba lépő rendelkezés megteremti a jogi kiskaput a diákok számára, hogy bennrekedt diplomájukat nyelvvizsga nélkül is megkaphassák.

A felsőoktatási intézmények saját hatáskörben dönthetnek a nyelvvizsga szükségességéről a diplomához.

Az egyetemi, főiskolai új menedzsmenteknek kell kialakítaniuk olyan új módszereket, amelyek révén valódi nyelvtudáshoz tudják juttatni hallgatóikat – jelentette ki Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója.

Ha a külföldi versenyszférában valaki akar a magyaroktól valamit, majd megtanul magyarul.

A kötelező nyelvvizsga-kötelezettség helyett a képzés során kell az egyetemeknek gondoskodni a megfelelő nyelvi kompetenciákról.

Régóta feszítő problémát kezelnek ezzel a döntéssel – mondta Csák János.

Átalakítja a felsőoktatási felvételi rendszert és megszünteti a nyelvvizsga-kötelezettséget a kormány. A felsőoktatási reform 2024 őszétől veszi kezdetét - közölte Csák János innovációs és kulturális miniszter a közösségi oldalán.

A nyelvvizsga-kötelezettség helyett ezentúl a képzés során kell az egyetemeknek biztosítani a megfelelő nyelvi kompetenciákat.

Jóval több jogosítványuk lesz az egyetemeknek a hallgatók kiválasztásában - jelentette be a kulturális és innovációs miniszter csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy eltörlik a nyelvvizsga-kötelezettséget, az iskolák önállóan dönthetnek erről.

Csütörtök este rakta ki hivatalos Facebook-oldalára Szentkirályi Alexandra, hogy 2024 őszétől átalakítják a felsőoktatási felvételi rendszert és megszüntetik a nyelvvizsga-kötelezettséget. A bejelentést egyébként korábbán Csák János, innovációs és kulturális miniszter tette meg. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.

A kormány 2024 őszétől átalakítja a felsőoktatási felvételi rendszert – jelentette be Csák János innovációs és kulturális miniszter a Facebook-oldalán.

Erdei Zsolt a nyár nagy részét a Balatonnál tölti, de természetesen nem maradnak el bokszedzései sem. A Reggeliben azt mesélte, az utánpótláshiány miatt szeptemberben toborzásba kezdenek, megpróbálják edzésre csábítani a 10-12 év körüli gyerekeket. Mindeközben pedig hamarosan diplomás szakedző lesz, már csak egy nyelvvizsga a diplomához. Sokáig box

Gazdasági, műszaki, orvosi, sőt katonai és egyházi szaknyelvi vizsgát is tehetnek azok, akiknek erre a diplomaszerzés vagy a munkájuk miatt szükségük van. Szakemberek azt mondják, nem csak a papír miatt érdemes szaknyelvet tanulni egyetemistaként – jól fog jönni az első (és a sokadik) munkahelyen is.

Húsz–harmincezer friss diplomás nyelvvizsga és nyelvtudás nélkül kerül a munkaerőpiacra. Mi lesz velük?

Drágultak a nyelvi képzések, és a nyelvvizsgadíjak is emelkednek. Erről a Világgazdaság írt elsőként. Az RTL Híradónak nyilatkozó nyelviskolai vezető azt mondta, ők az infláció mértékével emeltek. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint átlagosan 15 százalékkal drágultak a csoportos képzések, de a magánórákért akár dupla árat is kérhetnek a tanáro

Drágultak a nyelvi képzések, és a nyelvvizsgadíjak is emelkednek. Erről a Világgazdaság írt elsőként. Az RTL Híradónak nyilatkozó nyelviskolai vezető azt mondta, ők az infláció mértékével emeltek. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint átlagosan 15 százalékkal drágultak a csoportos képzések, de a magánórákért akár dupla árat is kérhetnek a tanáro

A 2020-as amnesztia után a kormány tavaly tavasszal is úgy döntött, hogy az augusztus 31-ig államvizsgázóknak nem kötelező az államilag elismert nyelvvizsga, ezzel pedig a pandémia első két évében közel 140 ezren kapták meg a diplomájukat a papír nélkül. Idén viszont már nem lesz nyelvvizsga-amnesztia: aki 2022-ben szeretné megkapni a diplomáját, a