A jómódú porosz családból való Magerle Zsófiát nem betelepítették Magyarországra a XIX. század végén, hanem hozzáadták egy Szabó Ferenc nevű, tehetős erdőmérnökhöz.
Még el sem kezdődött a Vízkereszt, vagy amit akartok előadása a Pesti Színházban, de már bolondként ott volt a színpadon, nézte a bejövő közönséget, néhány megjegyzést tett és szöszmötölt.