Egyre nehezebben tudnak navigálni az Antarktiszon, mert folyton változnak a jégviszonyok. Idén volt a legkisebb a déli sarki tengeri jég téli kiterjedése a műholdas megfigyelések kezdete óta - közölték kutatók egy ausztráliai nemzetközi konferencián. Megjelentek viszont a kereskedelmi hajók.
Ragadozó dinoszauruszok csontjai, csigolyadarabok, egykori tengeri élőlények több száz foga vár tudományos feldolgozásra azok után, hogy Ősi Attila és kutatótársai befejezték idei villányi, iharkúti és ajkai ásatásaikat.
Sikerült feltárnia a Csendes-óceán mélyén fekvő Zélandia nevű földtömeg titkainak egy részét annak a nemzetközi kutatócsoportnak, amely kilenc hetes expedíciót követően a tasmániai Hobart városában ért partot. Az eredmények birtokában könnyebb lesz megérteni például azt is, hogy miként szóródtak szét és fejlődtek ki bizonyos növények és állatok a C
Október 2. és 9. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat. Elsőként ma az orvosi-élettani kategóriában hirdetnek nyertest Stockholmban.
A cirkadián ritmust, azaz a "napi biológiai órát" szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért három amerikai tudós, Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be a Karolinska Intézetben Stockholmban.
A cirkadián ritmus működését, a Nobel-díjat érő kutatások eredményeit és hasznát mutatta be közérthetően az InfoRádióban Kozma Bognár László, a Szegedi Tudományegyetem növénybiológusa.
A gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeiért három amerikai tudós, Rainer Weiss, valamint Kip Thorne és Barry Barish kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
Megszületett a gravitációs hullám asztrofizika kora. Albert Einstein elméletét bizonyította a most fizikai Nobel-díjjal kitüntetett három amerikai tudós: Rainer Weiss, valamint Kip Thorne és Barry Barish. Frei Zsolt asztrofizikus, az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója az InfoRádió Szigma - a holnap világa című magazinjában elmondta, az elképzelése
Krio-elektronmikroszkópiáért egy svájci, egy német-amerikai és egy brit tudós kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
A cirkadián ritmust, azaz a "napi biológiai órát" szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért három amerikai tudós kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A felfedezés segítségével több orvosi eljárás hatékonyságát is növelni lehet. Káldi Krisztinával a Semmelweis Egyetem kutatójával, oktatójával, egyetemi docenssel beszélgettünk.
Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson kapta megosztva a 2017-es kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémiától. Az elismerés a krio-elektronmikroszkóp kifejlesztéséért járt, amely forradalmasította a biomolekulák megfigyelését, így a biokémia fejlődését.
Váratlan helyeken találtak vízjeget, és már arra is van elmélet, miként lehetett régen folyékony víz a vörös bolygón. Időközben érdekes tapasztalatokkal tért vissza a "Marsról" hat kutató, és várják azok jelentkezését, akik elküldenék a nevüket a Marsra.
Hivatalosan is visszatért a halálból a csaknem száz évig kihaltnak vélt Lord Howe-szigeti botsáska, amelynek néhány évvel ezelőtt ugyan felfedezték egy feltételezett populációját, ám csak most sikerült tudományosan is bizonyítani, hogy az ausztráliai faj nem tűnt el a Föld színéről.
Október második szombatja a Szervdonáció és Transzplantáció Világnapja. Magyarországon 1300-1400 ember van várólistán. Szakemberek szerint az élődonoros szervátültetés is segíthetne a helyzeten, de sokan nem is hallottak róla.
Megszületett a gravitációs hullám asztrofizika kora. Albert Einstein elméletét bizonyította a most fizikai Nobel-díjjal kitüntetett három amerikai tudós: Rainer Weiss, valamint Kip Thorne és Barry Barish. Frei Zsolt asztrofizikus, az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója az InfoRádió Szigma - a holnap világa című magazinjában elmondta, az elképzelése
Krio-elektronmikroszkópiáért egy svájci, egy német-amerikai és egy brit tudós kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
A cirkadián ritmust, azaz a "napi biológiai órát" szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért három amerikai tudós kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A felfedezés segítségével több orvosi eljárás hatékonyságát is növelni lehet. Káldi Krisztinával a Semmelweis Egyetem kutatójával, oktatójával, egyetemi docenssel beszélgettünk.
Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson kapta megosztva a 2017-es kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémiától. Az elismerés a krio-elektronmikroszkóp kifejlesztéséért járt, amely forradalmasította a biomolekulák megfigyelését, így a biokémia fejlődését.
Váratlan helyeken találtak vízjeget, és már arra is van elmélet, miként lehetett régen folyékony víz a vörös bolygón. Időközben érdekes tapasztalatokkal tért vissza a "Marsról" hat kutató, és várják azok jelentkezését, akik elküldenék a nevüket a Marsra.
Hivatalosan is visszatért a halálból a csaknem száz évig kihaltnak vélt Lord Howe-szigeti botsáska, amelynek néhány évvel ezelőtt ugyan felfedezték egy feltételezett populációját, ám csak most sikerült tudományosan is bizonyítani, hogy az ausztráliai faj nem tűnt el a Föld színéről.
Október második szombatja a Szervdonáció és Transzplantáció Világnapja. Magyarországon 1300-1400 ember van várólistán. Szakemberek szerint az élődonoros szervátültetés is segíthetne a helyzeten, de sokan nem is hallottak róla.
Kutatók azt vizsgálták, mi lehet az oka annak, hogy több százezer évnyi természetes szelekció után még mindig nagyon magas a születési problémák aránya.
Egyre népszerűbbek a vezeték nélküli orvosi eszközök. Az ilyen pacemakerek és beültethető inzulinpumpák használata nem igényel állandó orvosi felügyeletet, és műtéti beavatkozás nélkül is könnyen programozhatók. Éppen ezért éri egyre több támadás ezeket a szerkezeteket.
Hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt, metánt és kéjgázt bocsátanak ki az óceánok fenekén élő kagylók és férgek a beleikben lévő baktériumok révén - figyelmeztetnek a Cardiffi és a Stockholmi Egyetem kutatói.
A krónikus mieloid leukémia az első olyan vérképző szervekből induló daganatos betegség, amely ma már teljes mértékben kontrollálható. A Magyar Tudományos Akadémia és a Semmelweis Egyetem Bödör Csaba vezette Lendület Molekuláris Onkohematológiai Kutatócsoportja az érintettek hiteles tájékoztatása érdekében betegtájékoztató honlapot is indított.
Az ESET kutatói fedezték fel azt a DoubleLocker névre keresztelt, újszerű támadási megoldásokat alkalmazó androidos kártevőt, amely két eszközzel fertős meg mobilkészülékeket, hogy ezután pénzt zsaroljon ki annak tulajdonosától.
Egy csaknem 50 kilométer hosszan futó barlangot fedeztek fel a Hold felszíne alatt a japán űrkutatási hivatal tudósai az égitest körül keringő Kaguja japán űrszonda adatainak elemzése révén.
Egyre nagyobb bajba kerülnek a hazai húsipari vállalkozások: a sertésárak emelkedésével nő a termelési költség, a kereskedők azonban nem hajlandók drágábban átvenni a húst, illetve a készítményeket. A szakmaközi szervezet szerint fogyasztóiár-emelés helyett az ipar és a kereskedelem közötti kapcsolatot kell új alapokra helyezni.
Idegrendszeri betegségek, köztük a fájdalom és az epilepszia, sőt a stroke kezelésére is fel lehetne használni a világ egyik legerősebb pókmérgét - közölték ausztrál kutatók.
A Brazília keleti partján húzódó atlanti esőerdőből került elő egy a tudomány számára eddig ismeretlen levelibékafaj. A felfedező expedíciót és az új faj leírását Vörös Judit, a Magyar Természettudományi Múzeum Kétéltű- és Hüllőgyűjteményének kutatója vezette.
Mosómedveszerű mintázatot és álarcot viselt egy 130 millió éve élt dinoszaurusz. A szőrt nem, ellenben több helyen tollat viselő Sinosauropteryx különleges mintázatával rejtőzött el ellenségei elől.
Több mint kétmillióan voltak kíváncsiak egy hét alatt Stephen Hawking elméleti fizikus 1965-ben készült doktori értekezésére, amelyet a tudós ingyen tett hozzáférhetővé - számolt be róla a hétvégén BBC News.
A mai Magyarország területén élhetett tízmillió évvel ezelőtt és modernkori leszármazottjaihoz hasonló életmódot folytathatott az óriáspandák első őse - állítják kutatók, akik szerint eredményeik egyrészt azt sugallják, hogy a bambuszrágcsálás gyakorlata végigkísérte a pandák evolúcióját, másrészt újabb bizonyítékokkal szolgálnak arra, hogy a pandá