Október végén megváltozott a kutatási hálózat jogállása, az Európai Bizottság pedig azóta nem döntött az úgynevezett PIC-számok kiosztásáról. Az intézetek már elnyert pályázatok kiutalásától is eleshetnek.
A kegyetlen betegség alig két év alatt tette tönkre a fiatal férfi életét. Családja tehetetlenül nézte, ahogy elveszíti a beszédkészségét és magatehetetlenné válik.
A világ legnépszerűbb pornóoldala megunta a szigorú brit életkor-ellenőrzési szabályokat: aki az Egyesült Királyságban nem igazolja február elejéig, hogy nagykorú, onnantól már nem is fogja tudni.
Halálozási rátája 40–75 százalék. Eddig két igazolt esetről tudni, a hatóságok szerint kézben tartják a helyzetet. Mi ez a vírus, és mennyire veszélyes?
Természetvédő szervezetek európai almákat vizsgáltak, szinte mindegyikben találtak növényvédőszer-származékokat. Az 5 magyar mintából mindegyik tartalmazott peszticideket a mennyiségi meghatározási küszöb felett.
Hatalmas földcsuszamlás sújtotta Szicília déli részét egy rendkívüli vihar után. Több ezer embert kellett evakuálni, városrészek váltak életveszélyessé. Mutatjuk a részleteket.
A városi mesterséges világítás nemcsak az éjszakát alakítja át, hanem a növények természetes ritmusát is megzavarja. A kutatások szerint az éjszakai fény meghosszabbíthatja a pollenszezont, ami különösen az allergiások számára jelent egyre nagyobb terhelést.
A városi víztakarékosság fontos, de önmagában nem elegendő a súlyos aszályok kivédésére. A klímaváltozás és az elavult vízrendszerek miatt átfogóbb, hosszú távú megoldásokra van szükség.
A felmelegedő vizek világszerte kedveznek a veszélyes amőbák terjedésének. Ezek a ritka, de súlyos fertőzéseket okozó mikroorganizmusok új régiókban is megjelennek, ami új kihívásokat jelent a közegészségügy számára.
Egy antarktiszi pingvin különös menetelése világszerte mémmé vált. Megmutatjuk, honnan indult a „nihilista pingvin" jelenség, mit jelent valójában, és miért rezonál milliókkal.
A műanyag már a használata során is károsíthatja az egészséget, nem csak hulladékként. A mikroműanyagok és vegyi adalékok hosszú távon hormonális és anyagcsere-problémákat okozhatnak.
A gyors globális felmelegedés komoly próba elé állítja az erdőket: az aszály, a fajösszetétel változása és az erdőtüzek egyre nagyobb veszélyt jelentenek. A cikk bemutatja, mi történik az erdőkkel, amikor a bolygó túl gyorsan melegszik fel.
A mesterséges éjszakai világítás súlyosan megzavarja a molyok mozgását és viselkedését, ami veszélyezteti a beporzást és az ökoszisztémák egyensúlyát. A kutatások szerint a fényszennyezés hatása jóval erősebb, mint korábban gondoltuk.
Egy magányos pingvin mémmé vált – de miért hat ránk ennyire? A „nihilista pingvin" pszichológiai háttere feltárja a kiégés, humor és kollektív érzelmek kapcsolatát.
Titokzatos oxigén a mélytengerben lephette meg a kutatókat. A felfedezés arra utal, hogy oxigén napfény nélkül is keletkezhet, ami átírhatja az élet eredetéről alkotott elméleteket.
Egy hatalmas, 251 000 tonnás földcsuszamlás percek alatt alakított át egy himalájai völgyet. A kutatók szerint az esemény rávilágít arra, milyen gyorsan változhat a hegyvidéki táj, és miért fontos a hasonló katasztrófák jobb előrejelzése.
Az extrém hőség egyre nagyobb kihívást jelent a szarvasmarha-tenyésztésben Európában. A hőstressz csökkenti a tejtermelést, növeli a betegségek kockázatát, és új megoldásokra kényszeríti a gazdákat.
Az egészségügyben használt szuggesztió és placebohatás alapvető emberi tényezőre épít: ha a beteg az orvossal együtt hisz a gyógyulásában, az valóban segítheti a felépülést. De mit értünk pontosan szuggesztión és placebohatáson, miért van ennek jelentősége, és mik a korlátai?
Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.
A mikroműanyag-szennyezés cigarettacsikkekből már másodpercekkel a vízzel való érintkezés után elkezdődik. A jelenség komoly veszélyt jelent a vízi élővilágra és a környezetre.
A hegyi vízkészletek előrejelzése egyre pontosabbá válik, ami segíthet felkészülni az aszályokra és áradásokra. Az új technológiák forradalmasíthatják a vízgazdálkodást.
Az Európai Unió Űrmegfigyelési és Nyomkövető Szolgálata (EU SST) riasztást adott ki egy kínai gyártmányú rakétafokozat várható visszatérése miatt. A ZQ–3 R/B jelű objektum a dél körüli órákban lép be a Föld légkörébe, a pontos helyszín azonban az utolsó pillanatig kiszámíthatatlan marad.
Az olvadó sarkvidékek a Föld új konfliktuszónái, a nagyhatalmak sorban fognak állni a kitermelhető ásványkincsekért – olvasható a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézetének új elemzésében, amelynek szerzője, Kovács Erik vezető kutató beszélt a helyzetről az InfoRádióban.
A víz alatti zaj gyorsan növekszik az Északi-sarkvidéken, ami megzavarhatja a tengeri állatok kommunikációját és vándorlását. A szakértők szerint sürgős lépésekre van szükség az érzékeny élővilág védelméhez.
A tudósok eddig a "lakhatósági zónára" fókuszáltak, de kiderült, hogy ez túl szigorú feltétel. A James Webb-űrtávcső által talált világok egy része így az élhető kategóriába eshet.
Február első napján a telihold már 16 óra körül felkel, miközben a Nap még a horizont felett lesz. Több érdekes jelenség is látható lesz vasárnap és hétfőn is, így érdemes az eget lesni.
Az érintett térségekbe utazók számára az NNGYK ezt is javasolja: a beteg állatokkal való érintkezés kerülését, a nyers vagy nem megfelelően hőkezelt élelmiszerek fogyasztásának mellőzését, valamint a megfelelő kézhigiénia betartását.
Mi történik a városokkal, ha az ember eltűnik? Elhagyott falvak, visszatérő vadállatok és természetes ökoszisztémák Olaszországtól Japánig – a klímaváltozás csendes jelei.
Az amerikai közlekedési mérnökök szerint a több mint százéves háromszínű jelzőlámpa-rendszer felett eljárt az idő. Az Észak-Karolina Állami Egyetem (NCSU) kutatói egy negyedik, fehér fény bevezetését javasolják, amely az önvezető autók térnyerésével radikálisan csökkenthetné a kereszteződésekben való várakozási időt.
Tudományosan is beigazolódni látszik a népi bölcsesség: az unokákkal töltött idő és a róluk való gondoskodás hatékony védelmet jelenthet a kognitív hanyatlás ellen. A Psychology and Aging szakfolyóiratban frissen megjelent tanulmány szerint a nagyszülői szerepvállalás mérhetően javítja a memóriát és a nyelvi készségeket.