Újra az utcára vonulnak a budapesti ételfutárok. Sokan már csak minimálbér közeli jövedelemből élnek, miközben a cégek átláthatatlan díjazási rendszerben dolgoztatják őket.

A nyolcórás munkaviszonyban foglalkoztatott magyarok felének a kézhez kapott jövedelme nem haladja meg a négyszázezer forintot, ráadásul a legkevesebbet keresők fizetése emelkedik a legkisebb mértékben. A valóságtól elrugaszkodó mértékű minimálbér-emelés ugyanakkor hiba lenne. Ami segíthetne, az a tudatos állami jövedelmi politika, p

A mostani kilátások szerint jövőre is maradhat az idei ütem, bár a minimálbérek változása bizonytalanságot jelent. Emellett egy érdekesség is látható a friss béradatokban.   Idén júliusban a bruttó átlagbérek 9, a nettók pedig 9,4 százalékkal nőttek éves összevetésben. "Az idei adatokból az látszik, hogy májusban volt egy megtorpanás, de összességé

Fennáll a veszélye annak, hogy a korábban vártnál jóval gyengébb idei gazdasági teljesítmény árát a legkisebb keresetűek fizetik majd meg. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók még tavaly év végén állapodtak meg egy három évre szóló minimálbér-emelési tervről, aminek a 2026-ra vonatkozó, 13 százalékos célszáma egyre kevésbé tűnik megvalósítható

Bár 2024 novemberében egy hosszú távú, három évre szóló bérmegállapodás született a kormány, a munkaadói és a munkavállalói oldal között a minimálbér-emelés mértékéről, a vártnál lényegesen gyengébb gazdasági teljesítmény felülírhatja a 2026-os terveket. Lapunk a tárgyalások kezdeti szakaszában kérdezte az egyeztető partnereket, amiből az rajzolódi

Egyre többen érzik úgy a magyar futárok közül, mintha az éhezők viadalába kerültek volna: miközben a megélhetési költségek emelkednek, a bevételeik folyamatosan csökkennek. A Futárok Ligája szeptember 18-ára újabb demonstrációt szervez, mert szerintük az átláthatatlan díjazási rendszer és a növekvő futárállomány mellett ma már csak minimálbér-közel

Hamarosan kiderül, mennyi lesz a minimálbér Európa egyik legjobban teljesítő gazdaságában, közben a magyar nemzetgazdasági miniszter szerint örüljünk a kicsinek is. Mi történt? Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy a korábbi 13 százalékos megállapodás helyett csak 10 százalékos lehet a minimálbéremelés jövőre – írja az EconomX.

Nem a teljesen megszokott felállásban rendezték meg a mai Kormányinfót, ahol két miniszter is megjelent a Karmelita kolostorban. Ha pedig így alakult, kihasználtuk az alkalmat és az európai uniós forrásokkal, valamint a hazai minimálbér-emelési tervekkel kapcsolatban is kérdeztünk – a pontos választ viszont nem a Kormányinfón tudhattuk meg, hanem u

A kormány által ígért 13 százalékos minimálbér-emelés jövőre elmaradhat: a gyengébb gazdasági növekedés és a vártnál magasabb infláció miatt a tervezett lépés bizonytalanná vált, a felek újra tárgyalóasztalhoz ülnek.

A nemzetgazdasági miniszter először azt mondta, hogy a két számjegyű emelés is nagy teljesítmény lenne, aztán azt, hogy marad a 13 százalékos cél, amiért küzdeni kell.

Az új, hároméves bérmegállapodási tervezet 3,4 százalékos GDP-bővülésre épült, de ez nem lesz elérhető, várhatóan egy százalék alatti lesz a gazdasági növekedés, ami új helyzetet teremthet a minimálbér és a garantált bérminimum kérdésében – mondta az InfoRádióban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

A minimálbér 13 százalékos emelése szerepel a hároméves bérmegállapodásban 2026 januárjától, de az egyezség újratárgyalható, ha a gazdasági feltételek nem a tervezetek szerint alakulnak. Erről beszélt Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az InfoRádióban.

A kormány továbbra is a jövő évi 13 százalékos minimálbéremelés mellett áll, amihez állami hozzájárulást is kilátásba helyezett, azonban a gazdaság jelenlegi teljesítménye kérdésessé teszi, hogy kitermelhető-e ez a mértékű emelés - írta meg az Index.

Magyar gazdaság, infláció, forint, minimálbér és választások – Felcsuti Péter közgazdász elemzése a KlikkTV Mélyvíz műsorában.

Úgy néz ki, a 2026-ra ígért 13%-os minimálbéremelés helyett kevesebbel kell majd beérnünk. A kormány gazdasági realitásokra hivatkozik, a szakszervezetek is engednek.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szeptember 5-én az RTL Híradónak elmondta: a korábban tervezett 13 százalékos minimálbér-emelés helyett 2026-ban várhatóan csak 10 százalékos növekedésre számíthatnak a dolgozók. Mint mondta: jelen gazdasági körülmények között ennek is örülni kell.

A minimálbér sok egyéb bért is meghatároz, és most valóban nem tűnik úgy, hogy lenne reális tér a tavalyi megállapodásban rögzített emelésre.

A miniszter szerint a GDP növekedése és az infláció alakulása miatt újra kell tárgyalni a tavaly kötött bérmegállapodást. A dolgozók így akár havi ötezer forinttal is kevesebb emelést kaphatnak.

A háromoldalú, munkaadók-szakszervezetek-kormány közötti béremelési megállapodás szerint a minimálbér 2026. januárjától 13 %-kal emelkedne. Azonban az Orbán-kormány egyre hangsúlyosabban kitárja a megállapodás újbóli megnyitásának lehetőségét, amennyiben a gazdasági környezet eltér a tervezetttől, vagyis már ők is attól tartanak, hogy ez az emelked

A gazdasági növekedés ugyanis alacsonyabb, az infláció pedig magasabb, mint amennyivel terveztek. A legnagyobb szakszervezeti szövetség elnöke szerint elfogadható a kisebb béremelés.