A tavalyit 7–10 százalékkal haladja meg, így 2100 forint körüli lehet 2025 nyarán a diák munkavállalók átlagos órabére – mondta el Kott Zoltán, a piacvezető Meló-Diák elnök-vezérigazgatója. A diákmunka átlagos díjazása így meghaladja a garantált bérminimumot is, amiből a 25 éven alattiaknak szja-t sem kell fizetniük.

A diákok átlagos órabére meghaladja a diplomás minimálbéres órabért.

Mindenki maga dönt arról, hogy a megkeresett pénzét elkölti, azaz elfogyasztja vagy megtakarítja.

A hazai 15 legnagyobb gyár összesen 4655 fővel csökkentette az alkalmazottainak a létszámát, és a megmaradt munkavállalók helyzete is nehéz, egyre kevésbé valószínű, hogy tartani lehet majd a 2026-ra ígért minimálbér-emelést. Mi történt? 2024 és 2025 áprilisa között, egy év alatt 4655 fővel csökkent a 15 legnagyobb magyarországi gyár alkalmazottain

Előzmények nélkül, kormányhatározatból lehetett értesülni arról, hogy a Magyar Államkincstárhoz kell fordulnia az "érintett" munkáltatóknak, hogy a szociális hozzájárulási adóból a minimálbér-emelés miatt kompenzációt kaphassanak. Ez újabb meghatalmazást, igénylést, döntést és folyósítást jelent, ami többletadminisztráció a könyvelők, bérszámfejtők

Nem az aktuális, hanem az előző évi minimálbér után kell majd szociális hozzájárulási adót fizetni.

Az államtitkár kiemelte: 2010-hez képest az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt.

Július 1-től igényelhetik a kompenzációs támogatást a munkáltatók a minimálbér emeléséből származó többletkiadásaik finanszírozására.

Kompenzációs támogatást nyújt a kormány a munkáltatónak, ha minimálbéren foglalkoztatják dolgozóikat.

Elindul a "Minimálbér emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása" című program.

A szociális partnerekkel egyeztetett támogatást a Magyar Államkincstáron keresztül igényelhetik majd a munkáltatók.

A kormány kompenzációs támogatással segíti azokat a munkáltatókat, akik minimálbéren foglalkoztatják dolgozóikat – derül ki a hétfőn megjelent Magyar Közlönyből.

A minimálbér történetéről, jelentőségéről és aktuális kérdésekről beszélgettek a Kossut Rádió podacast adásában.

A vállalati juttatások világában egyre nagyobb teret nyernek azok a megoldások, amelyek egyszerre támogatják a munkavállalók jólétét és segítik a munkáltatók költséghatékony működését. A kulturális élményeket kínáló juttatások pontosan ilyenek – ráadásul 2025-ben akár a minimálbér összegéig adómentesen biztosíthatók. Az alábbiakban összegyűjtöttük

Vajon mennyi hitelre elég a bruttó 290 800 forintos minimálbér, és a szakképzett munkáért minimálisan fizetendő 348 800 forintos garantált bérminimum? Itt a Biztosdöntés.hu oldal számítása személyi kölcsönre, lakáshitelre, munkáshitelre.

Az európai minimálbérek nagyon eltérőek euróban és PPS-ben (vásárlóerő-egységben). Luxemburgban a legmagasabb az országos havi minimálbér euróban (2638 euró), míg Ukrajnában a legalacsonyabb (182 euró). A megélhetési költségekhez igazítva azonban Németországban a legmagasabb (1992 PPS), Albániában pedig a legalacsonyabb (564 PPS).

A bruttó havi minimálbér 2025-ben 290 800 forint, 9 százalékkal magasabb, mint előző évben, a garantált bérminimum pedig bruttó 348 800 forint, ami 7 százalékos emelkedést jelent. Vajon mennyi hitelre elég ez a kereset?

13 százalékkal emelkedne a minimálbér 2026-ban a bérmegállapodás szerint. A gazdaság és a fizetések növekedése viszont egyáltalán nem olyan, mint amit a kormány remélt, így kérdés, mennyit tudnak emelni a cégek. Nagy Mártonék utolsó mentsvára nem más, mint az infláció.

A minimálbér-megállapodás értelmében 2025-től három lépcsőben nő a legkisebb bér összege. A friss gazdasági prognózisok miatt felmerült, újra kell-e tárgyalni az emelés mértékét, de a kormány szerint ez egyelőre nem indokolt: az eltérés a jelenlegi becslések szerint nem haladja meg az 1 százalékpontot - ez derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (N

Május 28-án, szerdán 15 órakor tart Kormányinfót Gulyás Gergely és Vitályos Eszter. A tájékoztatón várhatóan gazdasági témák kerülnek terítékre, köztük a minimálbér, a kkv-k támogatása és a gyógyszerárak. Szó lehet továbbá az Európai Bíróság devizahiteles ítéletéről, a kamatstop jövőjéről és az átláthatósági törvényről is.