Az új szimulációk alapján egy nukleáris töltettel valóban letéríthető lenne a pályájáról egy olyan aszteroida, ami egyébként jó eséllyel veszélyt jelentene a Földre.
Az agyevő amőba akár a csapvízbe is bekerülhet, és különösen akkor nagy a veszély, ha a meleg víz nincs megfelelően klórozva. Az éghajlatváltozás kedvez a populációszám növekedésének, ezért a tudósok beavatkozást sürgetnek. A szabadon élő amőbák nemcsak az agyra jelentenek fenyegetést, hanem szemfertőzést vagy bőrelváltozást is okozhatnak.
A Trinity College Dublin kutatói 130 csecsemő agyi aktivitását mérték fMRI-vel. Eredményeik szerint a vizuális kategorizáció már ekkor megjelenik, ami átformálhatja a koragyermekkori nevelést.
A legfrissebb kutatások szerint a világ felszíni vizeinek közel fele már szennyezett. Az ipari kibocsátások, a mezőgazdasági vegyszerek, a szennyvíz és a mikroműanyagok egyaránt rontják a vízminőséget, veszélyeztetve az élővilágot és az emberi egészséget.
Új kutatás szerint a talajvíz mikrobái nem a vízben lebegnek, hanem főként a kőzetek felszínén élnek. Ez a felfedezés alapjaiban változtatja meg a felszín alatti ökoszisztémák megértését, és kulcsfontosságú lehet a vízminőség, a szennyezések lebontása vizsgálatában.
A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasz
Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat