Brazília történelmi lépést tett az állatvédelemben: akár 5 év börtön járhat a kutyák és macskák bántalmazásáért. Példaértékű törvény az állatkínzás ellen.
A barcelonai Vall d’Hebron Kórház orvosai hajtottak végre részleges arcátültetést egy középkorú nőn. A beavatkozás után a nő újra tud enni, beszélni és lélegezni.
Az amerikai űrügynökség most először adta át a Perseverance nevű robot irányítását a mesterséges intelligenciának, ami összesen 456 méteren keresztül navigálta az egységet a vörös bolygó felszínén.
Jelenleg sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem azonosítottak Nipah-vírussal fertőzött esetet – mondta az InfoRádióban az egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes országos tisztifőorvos. Torma Albert arról is beszélt, van-e esély arra, hogy világjárvány alakul ki.
Ma van van a Rákellenes Világnap. Ez alkalomból jelenik meg az Európai Rákellenes Kódex legfrissebb, 5. kiadása. A Magyar Rákellenes Liga elnöke a szűrések fontosságára hívta fel a figyelmet az InfoRádióban.
A NASA TESS műholdja épp egy történelmi küldetést teljesített, amikor váratlanul elnémult. A 3I/ATLAS távozik, de vajon a hiba miatt a legfontosabb titkait is magával viszi?
Az utóbbi évek legerősebb napkitörését tapasztalták a kutatók a hét elején, és még korántsincs vége a hasonló jelenségeknek. Ezek következményeiről kérdezte az InfoRádió Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagászát.
Space Summit 2026 elnevezéssel űrkutatási konferenciát rendez a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat február 10-én. A rendezvény házigazdája Kapu Tibor, a HUNOR program űrhajósa lesz, az előadók között a magyar és a nemzetközi űrkutatás meghatározó szereplői – többek között Farkas Bertalan, Charles Simonyi, Peggy Whitson és Sławosz Uznański-Wiśniewski –
Egy amerikai kutatócsoport három évtizednyi műholdfelvétel elemzése után egy olyan modellt készített, ami képes megmondani, mi zajlik csillagunk belsejében.
A kis méretű gátak nemcsak a vízfolyások áramlását változtatják meg, hanem jelentősen emelik a folyók hőmérsékletét. A melegebb víz pedig ideális környezetet teremt halbetegségek terjedéséhez, ami komoly veszélyt jelent a folyóvízi élővilágra.
A korallzátonyok pusztulása világszintű probléma, de egy új mesterséges intelligencia alapú módszer reményt ad. Az MI már a korallfehéredés előtt képes felismerni a hőstressz jeleit, így a természetvédelmi szakemberek időben beavatkozhatnak.
A kutatások szerint a melegedő óceánokban a halaknak egyre több energiát kell fordítaniuk az élelem megszerzésére, miközben az elérhető táplálék mennyisége csökken. Ez hosszú távon gyengébb növekedést, alacsonyabb szaporodást eredményezhet.
Egy újabb, denevérekben régóta jelen lévő vírus genetikai anyagát mutatták ki emberben, amelyről eddig azt hitték, hogy nem vagy csak kivételesen fertőz embert.
A földhasználat átalakítása láthatatlan egészségügyi kockázatokat hordoz. Hogyan függ össze az élőhelyek pusztulása és az új fertőző betegségek megjelenése?
Egy egyszerűen elvégezhető, de fejlett technológiát hordozó bőrvizsgálattal válhat lehetővé a szívbetegségek korai jeleinek kimutatása. Német kutatók fejlesztése közvetlenül a bőrön keresztül, invazív beavatkozás nélkül képes részletes képeket készíteni a legkisebb erekről is, amelyek akár szívproblémákról is árulkodhatnak.
Ne növeljük drasztikusan tovább a nyugati ember egyébként is proteindús étrendjét fehérjetartalmú táplálékkiegészítőkkel – figyelmeztet a Semmelweis Egyetem. Ha ugyanis valaki nagy mértékben megemeli a fehérjefogyasztását, akkor a vesét jelentős túlmunkára készteti, amely így károsodhat. Ugyanakkor életünk során vannak olyan időszakok, például csec
Egy friss jelentés szerint drámaian nő a mesterséges intelligenciát használó botok száma, a viselkedésük pedig gyakran megkülönböztethetetlen az emberétől.
A földhasználat-változás egyre közelebb hozza egymáshoz az embereket és a vadon élő állatokat. A kutatások szerint ez jelentősen növeli az állatokról emberekre terjedő fertőző betegségek kockázatát.
Az új generációs, rendkívül nagy teljesítményű napelemek megjelenése forradalmasíthatja a napenergia-termelést. A többrétegű, perovszkit-szilícium tandem technológia jóval magasabb hatékonyságot kínál, mint a hagyományos panelek.
A Bükkben védett területen vágtak ki egy idős faállományt, ami nem egyedi eset. A fák jó része rossz hatásfokú erőművekben ég el, teljesen értelmetlenül.
A legújabb kutatások szerint a trópusok egyes részei gyorsabban melegszenek, mint azt korábban várták. A felgyorsuló hőmérséklet-emelkedés súlyos hatással lehet az emberi egészségre, a mezőgazdaságra és a biodiverzitásra is.
A brit meteorológiai szolgálat és a Newcastle-i Egyetem kutatói azonosítottak egy olyan légköri szerkezetet, amely percek alatt hatalmas mennyiségű csapadékot képes felszabadítani. A felfedezés magyarázatot adhat a világ legveszélyesebb villámárvizeire, és a jövőben segítheti a kockázatbecslést.
Neurológusok áttörést értek el, ami megváltoztathatja két gyakori betegség kezelését. Egy közvetlen biológiai "autópályát" azonosítottak az agy és a csontok között, ami milliók életére lehet hatással.
Az életünket egy láthatatlan pajzsnak köszönhetjük, amiről eddig fogalmunk sem volt, hogy két rejtélyes anomália tartja fenn. Kiderült, miért nem lett a Földből egy halott, Mars-szerű bolygó.
Egy új, rendkívül apró varangyfajt fedeztek fel Guyana hegyvidéki esőerdeiben. Az Adhaerobufo wokomungensis nemcsak mérete miatt különleges, hanem azért is, mert rávilágít arra, mennyi feltáratlan élőlény rejtőzik még a trópusi ökoszisztémákban.
Szerbia akár öt hónapon belül megkezdheti az első humanoid, és más típusú robotok gyártását, amennyiben sikerül biztosítani a szükséges mennyiségű villamosenergiát – jelentette ki pénteken Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök.
A NASA legújabb, Interstellar Mapping and Acceleration Probe (IMAP) névre keresztelt űrszondája sikeresen elfoglalta végleges pozícióját a világűrben. A küldetés egyik legizgalmasabb ígérete, hogy a méréseknek köszönhetően végre pontosan kirajzolódhat a tudósok előtt a Naprendszer alakja.
Az új szimulációk alapján egy nukleáris töltettel valóban letéríthető lenne a pályájáról egy olyan aszteroida, ami egyébként jó eséllyel veszélyt jelentene a Földre.
Az agyevő amőba akár a csapvízbe is bekerülhet, és különösen akkor nagy a veszély, ha a meleg víz nincs megfelelően klórozva. Az éghajlatváltozás kedvez a populációszám növekedésének, ezért a tudósok beavatkozást sürgetnek. A szabadon élő amőbák nemcsak az agyra jelentenek fenyegetést, hanem szemfertőzést vagy bőrelváltozást is okozhatnak.
A Trinity College Dublin kutatói 130 csecsemő agyi aktivitását mérték fMRI-vel. Eredményeik szerint a vizuális kategorizáció már ekkor megjelenik, ami átformálhatja a koragyermekkori nevelést.
A legfrissebb kutatások szerint a világ felszíni vizeinek közel fele már szennyezett. Az ipari kibocsátások, a mezőgazdasági vegyszerek, a szennyvíz és a mikroműanyagok egyaránt rontják a vízminőséget, veszélyeztetve az élővilágot és az emberi egészséget.
Új kutatás szerint a talajvíz mikrobái nem a vízben lebegnek, hanem főként a kőzetek felszínén élnek. Ez a felfedezés alapjaiban változtatja meg a felszín alatti ökoszisztémák megértését, és kulcsfontosságú lehet a vízminőség, a szennyezések lebontása vizsgálatában.
A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasz