A kutatások szerint a trópusi városok akár kétszer gyorsabban melegedhetnek, mint környezetük. A városi hősziget-hatás, a gyors urbanizáció és a klímaváltozás együtt súlyos egészségügyi, gazdasági és infrastrukturális kockázatokat okozhat.
A Föld egyik legsósabb óceáni térsége gyors ütemben veszít sótartalmából a klímaváltozás hatására. A fokozódó csapadék és édesvíz-beáramlás felboríthatja az óceáni áramlásokat, befolyásolhatja az időjárást és a tengeri ökoszisztémákat.
Ilyen sokkot élnek át a városba kiültetett fák. A klímaváltozás miatt megváltoztatja a faültetési protokollját a főváros, egyre nagyobb helyekre egyre kisebb fákat ültetnek, ráadásul elhagyják a gyomlálást is.
Egy nemzetközi vizsgálat veszélyes növényvédő szereket talált többek között magyar almákban is, igaz, általában a hivatalos határértékek alatt. A helyzeten lehet segíteni mosással és pucolással is – viszont a különböző peszticidek együttes, néha egymást erősítő hatását továbbra sem szabályozza az Európai Unió.
A kutatók szerint a világ kulcsfontosságú legelőterületeinek akár fele is eltűnhet az évszázad végére az éghajlatváltozás, a túllegeltetés és a nem fenntartható földhasználat miatt. A folyamat az állattenyésztést és az élelmiszer-ellátást is veszélyezteti.
A tudósok az Antarktisz vékonyodó jege alatt ősi tájakat, vízrendszereket és mikrobiális életre utaló nyomokat találtak. A felfedezés segít megérteni a jégtakaró stabilitását és a tengerszint jövőbeli emelkedését.
Rekordmennyiségű kódot szállítanak, mégis sosem látott fáradtságról számolnak be a szoftvermérnökök. Munkájuk az AI miatt a kreatív alkotás helyett folyamatos ellenőrzéssé és lektorálássá vált.
Az adatközpontok globális terjedése hatalmas energiaigénnyel jár, ami komoly környezeti kihívásokat vet fel. Egy friss kutatás szerint azonban a tiszta energia használata jelentősen csökkentheti a kibocsátásokat, javíthatja a levegő minőségét.
A dorombolás egyenletes, halk és egyedi, a nyávogás hangos, változatos, a kettő különirányú változásának megvan az oka. És most le is írták egy átfogó kísérlet és kutakodások után.
Nemzetközi kutatócsoportnak sikerült azonosítania azt a molekuláris folyamatot, amely a vakcinaindukált immun trombocitopéniás trombózis (VITT) kialakulásáért felelős. A Science és a New England Journal of Medicine folyóiratokban publikált eredmények szerint egy ritka genetikai mutáció és a "molekuláris utánzás" jelensége áll a súlyos vérrögképződé
A Vénusz, a Merkúr, a Szaturnusz és a vékony holdsarló különleges együttállását lehet majd megfigyelni február 18-án és 19-én szabad szemmel a naplemente utáni esti égbolton.
Új kutatás szerint az erdőtüzek füstje növelheti az autizmus kockázatát, ha a várandós nők tartósan ki vannak téve a szennyezett levegőnek. A toxikus részecskék befolyásolhatják a magzati agy fejlődését.
Az elmúlt években egyre gyakoribbak a pusztító aszályok, a váratlan és szélsőséges időjárási jelenségek, amik nehéz feladat elé állítják a főkertészeket. Első kézből kaptunk már bizonyított túlélési és megelőzési tippeket, amiket akár kicsiben otthon is ki lehet próbálni.
A tengeri teknősök világszerte egyre korábban kezdik meg a fészkelési szezont a felmelegedő óceánok miatt, ám a kutatók aggasztó tendenciát figyeltek meg: a nőstények kevesebb tojást raknak. A jelenség mögött hőstressz, táplálékhiány és élőhelyváltozások állnak.
A Taam Ja’ nevű képződmény mélye a tudósokat is zavarba hozza. Bár speciális műszerekkel mérik, a függőleges aknában már néhány dolgot találtak, köztük két holttestet is.
Egy új tanulmány szerint az éjszakai közlekedési zaj nemcsak az alvást zavarja meg, hanem a koleszterinszint emelkedésével is összefüggésbe hozható. A tartós zajterhelés stresszreakciókat vált ki a szervezetben, ami növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
A bőrápolási szokások újragondolását javasolják a szakemberek az idősebb korosztály számára. A legfrissebb bőrgyógyászati ajánlások szerint 65 év felett a korábban megszokott napi zuhanyzás helyett a heti két-három alkalommal végzett, kíméletes tisztálkodás az ideális.
Az együttállások kedvelőinek igazán különleges napok következnek, ugyanis szerdán és csütörtökön a vékony alkonyi holdsarló a fényesebb bolygókkal kerül együttállásba, de más bolygóegyüttállások szemtanúi is lehetünk derült égbolt esetén. A Hold mellett a Merkúr és a Vénusz lesznek a főszereplők, de a Szaturnusz és a Neptunusz sem marad ki a sorból
A Balaton átlagos vízállása 2026. február 15-én reggelre elérte a 85 centimétert. Bár a tó vízszintje folyamatosan emelkedik, a szakemberek szerint nem a vízhiány, hanem a vízminőség és az ökológiai egyensúly megváltozása jelenti a valódi veszélyt.
A kérdés már nem az, hogy az MI (AI) "elveszi-e a munkánkat", hanem az, hogy ki tud vele együtt dolgozni. Tóth Szilárd technológiai szakértőt kérdeztük.
A friss kutatások szerint a hó nemcsak vízforrás, hanem szennyezőanyag-raktár is. A benne felhalmozódó légszennyező részecskék olvadáskor a talajba jutnak, ahol befolyásolhatják a növények tápanyagfelvételét, növekedését és az egész ökoszisztéma működését.
Egy friss kutatás szerint a biochar takarmány-adalékként alkalmazva nemcsak a szarvasmarhák metánkibocsátását csökkentheti, hanem a trágyát is szénelnyelővé alakíthatja. A biochar stabil szenet juttat a talajba, javítja a talajminőséget.
Egy friss tanulmány szerint a demenciában szenvedő betegek agyában magasabb koncentrációban vannak jelen mikroműanyagok, mint az egészséges embereknél. Bár az ok-okozati kapcsolat még nem bizonyított.
A vízilovak Afrika ikonikus folyóóriásai, mégis egyre nagyobb veszélyben vannak. A World Hippo Day célja, hogy felhívja a figyelmet az élőhelyvédelem és a fenntartható vízgazdálkodás fontosságára.
Közös akciótervet fogadott el a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója az InfoRádióban beszélt a részletekről.
Egy friss tanulmány riasztó változást tárt fel a korallzátonyok világában: egyes térségekben a táplálékláncok hossza akár 70 százalékkal is csökkent. A túlhalászat, az óceánok melegedése és a szennyezés együtt bontja le az ökoszisztémák szerkezetét.
Egy magyar kutatás megvizsgálta, hogy sporttáplálkozás területén mennyire lehet hinni a youtuberek tanácsainak. A tapasztalataik azt mutatják, hogy leginkább semennyire.
Egy új kutatás szerint a mélytengeri extrém nyomás jelentősen módosítja, hogyan szállítódik a szén a felszíni vizekből a tengerfenékre. A biológiai szénszivattyú hatékonyságát befolyásolja a részecskék lebomlása és a mikrobiális aktivitás.
Egy új kutatás feltárta, hogy az elefántok ormányán található több száz vastag bajuszszál kifinomult érzékelőként működik. Ezek a szőrök segítik a tárgyak pontos érzékelését, a táplálék kiválasztását és a környezet feltérképezését még rossz látási viszonyok között is.
A Főkert főigazgatója szerint az egész országban ez a trend vár ránk valamennyi közterületen. Sőt délen, például Szegeden, még ennél is rosszabb lehet a helyzet.
Új módszert fejlesztenek magyar kutatók, amelynek lényege, hogy a fejbőr alá ültetett elektródával időben felismerhetők legyenek az epilepsziás rohamok elektromos jelei, illetve célzott elektromos ingerlésekkel csökkenthető legyen a rohamok száma.
Egy friss kutatás szerint a demencia és az Alzheimer-kór kockázatát egyedül a gyorsaságot fejlesztő kognitív gyakorlatok csökkentették, míg a memória- és érvelési tréningek hatástalannak bizonyultak. Azoknál, akik ilyen gyorsasági feladatokat végeztek és később ismételték is őket, 25 százalékkal alacsonyabb volt a demencia kialakulásának esélye.
Egy új kutatás szerint az emberi eredetű zajszennyezés globális stresszforrássá vált a madarak számára. A tartós hangterhelés megemeli a stresszhormonok szintjét, megváltoztatja az éneklést és csökkentheti a szaporodási sikert.
Egy friss kutatás szerint az amazóniai erdőirtás megszakítja az esőerdő természetes vízkörforgását. A kevesebb párolgás miatt csökken a felhőképződés és a csapadék mennyisége, ami öngerjesztő szárazodási folyamatot indíthat el.
A műanyaggyártás alapanyagaként használt apró pelletek tömegesen jutnak az óceánokba szállítás és feldolgozás során. Ezek a szemcsék mérgező anyagokat kötnek meg, majd tengeri élőlények szervezetébe kerülnek.