Egy új globális kutatás szerint a pálmaolaj, a szója és a kókuszolaj felel a növényi olajokhoz kapcsolódó biodiverzitás-veszteség mintegy háromnegyedéért. A kutatók szerint a fő probléma nem a népességnövekedés, hanem az egy főre jutó fogyasztás emelkedése.
Egy új kutatás szerint a különböző állatfajok közötti együttműködés sokkal gyakoribb és fontosabb, mint korábban gondolták. Ezek a kapcsolatok nemcsak az egyes fajok túlélését segítik, hanem teljes ökoszisztémák működésére is hatással lehetnek.
Egy új kutatás szerint Kaliforniában az elmúlt négy évtizedben harmincszorosára nőtt a nagy intenzitású, erdőpusztító tüzek által érintett terület. A tudósok szerint a klímaváltozás és az erdőkben felhalmozódó éghető anyagok együtt alakították ki ezt az új tűzrezsimet.
Az amerikai kutatók felfedték, hogy a fogamzásgátlók érzelmi evésrohamokat válthatnak ki egyes nőkből, mivel a készítmény úgy befolyásolja a hormonháztartásukat.
A berlini Altes Museumban (Régi Múzeumban) tekinthető meg az egyiptomi fáraónőről készült szobor, melyet régészek hiteles kutatásai alapján formáztak meg.
Jeremejev Marcell, a Budapesti Károlyi Mihály Magyar–Spanyol Kéttannyelvű Gimnázium tanulója képviseli Magyarországot a Roszatom A tudás jégtörője nemzetközi tudományos és oktatási projektjének egyik nyerteseként az augusztusi északi-sarki expedícióban – közölte a Roszatom kedden.
A Bajkál-tó melletti szibériai temetőkben talált leletek alapján a tudósok 5500 évesre teszik a pestis legkorábbi bizonyítékát. Ez az új felfedezés mintegy 200 évvel tolja ki a betegség megjelenésének időpontját a korábbi becslésekhez képest.
Egy Waitomo közelében található új-zélandi barlangban egymillió éves fosszíliákat találtak a kutatók. A leletek között eltűnt madárfajok, egy új kakapó-rokon és olyan békák maradványai is szerepelnek, amelyek szinte változatlanok maradtak egymillió éven át.
A vad beporzók állományainak csökkenése már nemcsak természetvédelmi kérdés. A kutatók szerint a méhek, lepkék és más beporzó rovarok eltűnése hosszabb távon a globális élelmiszerellátást és az emberi egészséget is veszélyeztetheti.
A Velencei-tó jövőjéről szóló viták gyakran a vízpótlás körül forognak, ám ez önmagában nem jelent hosszú távú megoldást – írta a Másfélfok blogon a MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének egyetemi docense. A szakember az InfoRádióban arról beszélt, hogy az alkalmazkodás a valódi megoldás, ezért olyan turisztikai és rekreációs fejlesztések