A koronavírus alapvetően alakítja át a mindennapokat, és most már Európa és Oroszország is úgy döntött, hogy elhalasztják a legújabb marsjáró esedékes kilövését.
A Hold kialakulására máig nincs biztos magyarázat. A jelenleg legelfogadottabb elmélet szerint évmilliárdokkal ezelőtt valami hatalmas tárgy találhatta el a Földet. Ez a „tárgy” valószínűleg egy Mars-méretű bolygó lehetett, a Theia, amely az ütközés következtében lesodort egy nagyobb darabot a bolygónkról.
A legújabb kutatásokban a levegőt szennyező anyagoknak való kitettség hatását vizsgálták a bél mikrobiomájának összetételére, teljes genom szekvenálásával.
Hogyan ismerjünk fel egy halat? Madarat tolláról, halat az arcáról. Meglepő, de nem az X az egyetlen vállalat, amely arcfelismerő rendszert készít halak számára, a projektek pedig fontos célokat szolgálnak: a halfarmok és az óceánok élővilágának túlélését segítik.
Amíg a világ legtöbb országának és cégenek a 2050-es dátumról manapság a zéró karbonkibocsátás jut eszébe, mint elérendő cél, Elon Musknak egészen más tervei vannak az évszázad közepére: egymillió embert juttatni a Marsra, ezzel pedig multiplanetárissá tenni az emberi fajt.
Legyen szó akár világjárvánnyal fenyegető vírusokról, vagy lényegében bármilyen betegségről, a védekezések alfája és omegája a rendszeres kézmosás. De vajon ez mindig így volt? Vagy esetleg a múltban ördögtől való dologként tekintettek rá?
2100 ugyan jó messze van, de a tengerszint emelkedés megelőzése érdekében már most meg kellene tenni az első lépéseket. Partmenti városok, szigetek, repterek mind veszélybe kerülhetnek, ahogy olvad a jég a sarkokon és növekszik az óceánok vizének térfogata a meleg miatt.
Az Egészségügyi Világszervezet tette közzé az alábbi magyarázó videót arról, mik a leghatékonyabb állampolgári lépések a COVID-19 néven ismert koronavírus terjedésének megállítására. 1./ Gyakori kézmosás. 2./ A szem, a száj és az orr megérintésének az elkerülése. 3./ Ha köhögsz, takard el! Jobb híján a könyököddel, egyébként zsebkendővel 4./ Kerüld
Ahogy a járvány egyre nagyobb méreteket ölt, a magyar cégek is elkezdtek reagálni a vészhelyzetre. A válságstábok felállítása és a dolgozók hazaküldése mellett egyre többen igyekeznek aktívan is kivenni a részüket a vírus elleni küzdelemből.
A HIV vírus egy évszázada terjedt át majmokról emberekre, azóta pedig sok tízmillióan betegedtek meg a fertőzés miatt. Freddie Mercury, Magic Johnson, Charlie Sheen, mind elkapták, még ha nem is mind haltak bele a betegségbe. De hány embernek sikerült eddig meggyógyulnia?
Ha az eljárást sikerül elfogadtatni a klinikai gyakorlatban, a kutatók reményei szerint hamarosan az orvosi alapellátás diagnosztikai eszköztárának része lehet.
A Liverpool-i Egyetem kutatói végre rájöttek, hogyan alakul ki és terjed el az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia, a világ egyik legveszélyesebb szuperbaktériumában (a.k.a. kórházi fertőzések). Megvan az eszköz, megvan a mechanizmus.
A kutatók fejlett mikroszkópia és matematikai modellezés segítségével felfedeztek egy mintát, amely a síkféreg agy idegeinek növekedését szabályozza. A tudás felhasználásával akár a test más részein is beindítják a sejtnövekedést. Ez előkészítheti az utat a mesterséges szövetek és szervek biomérnöki előállításához.
A videóchat otthonról dolgozáshoz is ideális, de most kivételesen nem a koronavírusról van szó. A Teams és a Skype közti határ megnyitását régóta ígéri a Microsoft és most valóban elérhetővé válik.
Amerikai kutatók egy ideje már foglalkoztak a kérdéssel, miszerint miért eszik meg a teknősök az útjukba kerülő műanyagot, és úgy tűnik, most sikerült megfejteni: az élőlények pontosan úgy reagálnak a műanyag illatanyagaira, mint a zsákmányuk szagára.
Ha feltennénk a kérdést, vajon leszállt-e valaha is bárki a világ legmagasabb hegycsúcsán, a többség valószínűleg kapásból rávágná, hogy nem. És ha az Airbusnak nincs egy eléggé elvetemült tesztpilótája, igazuk is lenne.
Sokat hallottunk az utóbbi napokban a védőmaszkokról, de arról keveset, hogy milyen típusai vannak és hogy a koronavírussal kapcsolatban van-e értelme használni valamelyiket. Utánanéztünk, mi az igazság.
A Folding@home új projekteket indított a koronavírus tanulmányozására. A program összekapcsolja a számítógépeket egy olyan nemzetközi hálózattal, amely elosztott számítási kapacitást használ a hatalmas számítási feladatok megoldására - egy olyan feladatra, amiben a játékokos számára épített GPU-k nagyon jók. Segítsünk mi is a vírus leküzdésében!
A bubópestis (egyéb neveken: dögvész, mirigypestis) egyike azoknak a betegségeknek, melyet a Yersinia pestis nevű baktérium okoz. (A másik két betegség a szeptikémiás pestis és a tüdőpestis.) A fekete halál elnevezés onnan származik, hogy miután a bőr oxigénfelvételében zavar keletkezik a betegség miatt, akkor sokszor sötétkékre színeződik.
Az amerikai koronavírus-fertőzésekről szóló adatok annyira hamisak, hogy a kitörés számszerűsítése inkább elhomályosítja, mintsem megvilágítaná a valós képet - mutat rá a The Atlantic elemzése.
Élettartamának felénél jár a december 6-án pályára állított két magyar műhold, az ATL-1 és a SMOG-P. Mindkettő folyamatosan küldi az adatokat a Földre. Az InfoRádió Szigma - a holnap világa című magazinműsorának nyilatkozva Temesi Ottó, az ATL-1 műhold anyagtudományi kutatását végző H-Ion Kft. kutatás-fejlesztési igazgatója beszélt a részletekről.
A koronavírus járvány komoly veszélyt jelent idősebb hozzátartozóinkra, de az ő életükben vannak olyan "hagyományosabb" veszélyforrások is, melyek fenyegetik az egészségüket. Ilyen például a csontritkulás, és a belőle fakadó törések. Jó hír, hogy ezen a téren nagy előrelépés történt a gyógyításban.
Az IQ AirVisual, légszennyezettséget vizsgáló svájci cég minden évben összesíti az adatokat, melyek alapján megállapítja, melyik lett a legszennyezettebb város, és úgy tűnik a 'nyertes személyében' nem történt változás az elmúlt évhez képest.
Már Winston Churchill is álmodozott róla, de a labor-burger azóta sem érkezett meg a boltokba. A petricsészében tenyésztett hús már rég nem futurisztikus koncepció, azonban még el kell hárítani egy-két akadályt a kereskedelmi forgalomba hozása elől. Nézzük meg hogyan is készül valójában.
Rohammunkában fejlesztik az oltóanyagot, de másfél évnél hamarabb nem készülhet el. Egy korábban az Ebola ellen kifejlesztett szer viszont hatásos lehet a koronavírus-betegek kezelésében, de egyelőre csak a klinikai teszteknél tartanak a kutatók.
Influenzaszezontól és koronavírustól függetlenül bárkivel megtörténhet, hogy repülőútja betegséggel ér véget. A helyzet ugyanakkor nem teljesen reménytelen: eláruljuk, mit tehetsz a saját kereteiden belül, hogy felvértezd magad a kórokozók ellen.
A sarkvidéki kutatóközpontban már most a marsi életre készülnek a szakemberek, a videók láttán pedig alighanem mindannyiunk számára érthetővé válik, hogy lehet a jég hátán is megélni.
Kísértetjárta utcák, bezárt boltok, üresen kongó éttermek - ilyennek látszanak most Európa és az Egyesült Államok nagyvárosai a profi fotósok kameráján keresztül nézve. A koronavírus-járvány miatt hozott szigorú intézkedések hatására a turisták száma mára jelentősen lecsökkent, a helyiek nagy része pedig a szakértők tanácsait megfogadva otthon mara
Kacskovics Imre immunológus az InfoRádióban elmondta, a magyarok által kifejlesztett bonyolult fehérjemolekula "átveri" a sejtekre támadó vírust, sőt a már megtámadott sejtekből is kisöpri. Hatása 2-4 hétig tarthat. Azt is elmondta, kapszula mikor lehetne belőle legkorábban.
A történelem során már rengeteg betegség került át állatról emberre, így például a viszonylag friss madárinfluenza, és valószínűleg a koronavírus is. Csakhogy amíg korábban évszázadonként volt három világjárvány, addig most már évtizedenként van. Az Amerikai Járványvédelmi Központ (CDC) közleménye szerint négyből három új, vagy kialakulóban lévő be