Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman kapja az orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.
Felvetődött, hogy legközelebb egész évben megtekinthető állandó kiállításként rendezzék meg a fenntarthatósági expó egyes részeit – mondta a volt államfő.
Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára azt mondta a díj bejelentésekor, hogy az idei élettani és orvosi Nobel-díjat Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak ítéli oda, az mRNS-sel kapcsolatos felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették a COVID-19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését.
A legfontosabb, hogy örömmel végezzük a munkánkat - mondta Karikó Katalin hétfőn újságíróknak, azt követően, hogy bejelentették, Drew Weissmannal megosztva nekik ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.
Karikó Katalinnak és amerikai kutatótársának, Drew Weissmannek ítélték az idei orvosi Nobel-díjat – jelentette be hétfőnt a Svéd Királyi Akadémia. Az InfoRádiónak nyilatkozó Freund Tamás MTA-elnök szerint minden magyar ember büszke lehet a magyar származású biokémikusra, akinek nemcsak tudományos munkássága, hanem hite és önbizalma is párját ritkít
"Egy jóval a korának technikai felkészültségét megelőző alapkutatási felvetés ért révbe a 2005-ben megjelent Immunity-cikkel, és ez adta a koronavírus-járvány elleni talán leghatékonyabb fegyvert másfél évtizeddel később" – összegezte az MTA a közleményben.
Földet ért az OSIRIS-REx űrszonda, ami a Bennu kisbolygó felszínéről hozott talajmintát. A küldetés nem minden tekintetben egyedülálló, mindenesetre rekord mennyiségű begyűjtött anyaggal érkezett. Kiss László csillagászt, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatóját kérdeztük.
A 88 kilométeres dél-afrikai Comrades Marathonon mindig magas a pénzdíj. 1999-ben két, egymásra nagyon hasonlító testvér megfelezte a távot, egy szűk mobil vécében váltottak ruhát, de végül egy apró bakin elcsúsztak. Ekkorra persze már elverték a versenyen szerzett pénzt.
Egészséges és endometriózissal diagnosztizált nők segítségét is kéri a Semmelweis Egyetem egy átfogó, nemzetközi, a témában a legnagyobbnak számító kutatáshoz, melyben például az Oxfordi és a dán Aarhus Egyetem is részt vesz.
Krausz Ferenc móri születésű fizikus, két másik tudós társaságában kapta meg az elismerést a keddi bejelentés szerint. Ő a negyedik, magyar állampolgársággal is bíró Nobel-díjas.
Két kutatótársával megosztva járt neki a tudományos elismerés az attoszekundumos fényimpulzusokat generáló kísérleti módszerekért. A móri születésű fizikus a Műegyetemen és az ELTE-n szerzett diplomát, a kilencvenes évek elejétől Ausztriában, majd Németországban dolgozott. Osztrák állampolgár is.
Az attoszekundumos fizika a természet leggyorsabb folyamatait vizsgálja. Krausz Ferenc éppen azt kutatja, hogy a segítségével vérmintákból kimutathatók-e a daganatos betegségek.
"Eredményeiknek köszönhetően a fizikusok képessé váltak attoszekundumos fényimpulzusokat használni méréseikben, ezzel lényegében ablakot nyitva az elektronok világába."
18 magyar származású Nobel-díjasunk van, többségük más országban végzett munkájával érdemelte ki a világ legrangosabb elismerését. A friss fizikai Nobel-díjas Krausz Ferenc Magyarországon született, de Karikóhoz hasonlóan külföldön lett sikeres.
A díjátadó bizottság számára készített interjúban arról is beszél, hogy el van ragadtatva Karikó Katalin díjától. A Németországban élő, móri születésű tudós két másik kutatóval együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének igazgatóhelyettese, Dombi Péter az InfoRádiónak nyilatkozva kiemelte, hogy a magyar származású, de Németországban élő fizikus lézerfejlesztései az emberiség egészére nézve kiemelt jelentőséggel bírnak. Kvázi egy gyors fényképezési eljárást fejlesztett ki Krausz Ferenc az atomo
James Puckle a hagyományostól radikálisan eltérő töltényt tervezett a fegyverhez, hogy jobban fájjon a pogányoknak. A keresztényekre hagyományos golyóval lőtt.
Brit és afrikai régészek a világ legrégebbi emberi építményét fedezhették föl Afrika déli részén, amit egy kihalt emberfaj építhetett mintegy félmillió évvel ezelőtt.
Három kutató, Moungi Bawendi, Louis Brus és Alekszej Jekimov a nanotechnológiában fontos kvantumpontok felfedezéséért és szintetizálásáért kapott Nobelt.