A földtörténet egyik legelső erdejének maradványaira bukkantak egy illinois-i bányában. A háromszázmillió évvel ezelőtt keletkezett vegetációt úgy tanulmányozzák, mintha alulról szemlélnék egy erdő fenekét. De vajon mi végezhetett az egykori esőerdővel?
Megkezdi működését a világ legnagyobb energiájú és leghosszabb részecskegyorsítója, amely a világegyetem titkait hivatott felfedni. A genfi Európai Részecskefizikai Kutatóközpont szupergyorsítója, az úgynevezett nagy hadronütköztető gyűrű az univerzum egyik leghidegebb, a világűrnél is alacsonyabb hőmérsékletű pontja lesz.
Az erős légszennyezettség szárazsághoz vezethet - derítette ki egy nemzetközi kutatócsapat. Az aeroszolok hatásait vizsgálva kimutatták, hogy az autók, erőművek és fűtés által kibocsátott részecskék nagy koncentrációban fékezik a felhőképződést és a légáramlatokat. Eredményeiket a Science című nemzetközi szaklapban tették közre.
A Himalája hatezres magasságaitól kezdve a négyezer méter mély tengerekig, az Egyenlítő környékétől a sarkvidékekig mindenhol megél a medveállatka. Most egy kísérlet során kiderült, hogy mindezen túl számukra nem csak a Földön van élet. Túléltek egy űrutazást, amelynek során el kellett viselniük hideget, meleget, radioaktív és UV-sugárzást.
A nem dohányzó férfiak 25 százalékkal nagyobb esélyük van arra, hogy tüdőrákban halnak meg, mint a nem dohányzó nőknek - jelentették be amerikai kutatók.
Ugyan a Földet nem pusztítaná el a szerdán induló Nagy Hadronütköztetőben (LHC) keletkező fekete lyuk, viszont Nobel-díjat hozhatna a híres fizikusnak, Stephen Hawkingnak. A díj elnyerése nem valószínű, az azonban igen, hogy a fizikus elveszít egy fogadást - ebben az esetben azonban másik három tudóshoz vándorol a Nobel-díj, a Hawkinggal fogadó Gordy Kane pedig gazdagabb lesz száz dollárral.