Ez az étel bizonyítja, hogy a burgonya nemcsak pürének és krumplis tésztának született – néha be akar bújni egy tésztakabátba, és ropogós, fűszeres kis csomagként új életet kezdeni.
Végre sikerült. A tészta pont olyan lett, amilyennek lennie kell: nem szottyos, nem betonkemény, hanem az a magabiztos al dente, amitől az ember egy pillanatra komolyan elhiszi, hogy van benne valami olasz nagymamás vérvonal. Aztán körbenézel a konyhában, és ott áll előtted egy kisebb lakótelepnek elég főtt penne.
Vasárnapi ebédhez méltó fogások következnek, amelyeket az egész család imádni fog. Izgalmas ízek, itt-ott egy kis csavarral kiegészítve. Természetesen a vasárnapi rántott hús sem maradhat el, de most ennek is felturbóztuk az ízvilágát.
Ez az a desszert, ahol a brownie és a tiramisu nem vitatkozik, hanem összeköltözik. Csokis, kávés, krémes, és pontosan annyira addiktív, hogy „csak egy kockát” sosem jelent egyet.
A rántott hús olyan biztos pont a konyhában, mint a húsleves vagy a palacsinta: mindig jólesik, és sosem kell magyarázni, miért kívánjuk meg. Legyen szó klasszikus sertésszeletről, szaftos csirkemellről vagy egy kicsit újragondolt verzióról, a panírozott húsokban van valami megnyugtatóan otthonos.