Meglepő, mégis nagyon találó ételhármas érkezik a mai napon az asztalunkra. A menü nem más, mint egy mélybordó lengyel céklaleves, majd krémes, sajtszószos gnocchi, desszertnek pedig vaníliás-narancsos keksz.
Ezt a receptet az egyik receptes könyvben találtam, amit úgy kaptam, nagyon megtetszett, és megcsináltam! Mivel nem volt gofrisütőm, ezért waffelsütőben csináltam, nem bántam meg! Én simán sajtosan csináltam, és nagyon finom lett.
A kelt tésztás édességek talán a legeslegfinomabbak a világon, amelyekhez bizony kell türelem és idő, de a végeredmény gyerekkort idézően csodás lesz, megígérjük.
A Veganuár jegyében izgalmasnak találtuk a beszélgetést egy olyan séffel, aki már több helyen és projekt kapcsán mutatta meg az országnak, hogy hiába a kacsamáj az egyik kedvenc alapanyaga, a zellert és a céklát is hasonlóan mesterien kezeli. Bicsár Attila mesélt a gombákhoz fűződő viszonyáról, a jelen trendjeiről, a Közel-Kelet konyhájának térhódí
Gyakran nem receptekből, hanem emlékekből főzünk, és ilyenkor születnek az igazán finom ételek. A most következő bukta számomra mindenképpen ezek közé tartozik: egy nagy halom bedagasztott, megsütött, porcukorral jól meghintett emlék.
Ha nem vagy kellően bátor vagy ügyes, vagy nincs elég időd a hagyományos kelt tésztás szalagos fánkhoz, akkor itt a forgácsfánk (csőröge) receptje. Sokkal egyszerűbb, kezdők is elkezdhetik és nagyon finom (ez is)! Keresztanyám receptje, kijavítva érthető mértékegységekkel (tehát nem az „amennyi lisztet felvesz, kislányom” módozat).
Különleges savanykás ragut készítettünk, amelyet vagy puliszkával, vagy friss kenyérrel illik kanalazni. A savanyítás (urambocsá' fermentálás) eljárásával tökéletesített zöldségek ősidők óta a magyar és számos más nemzet konyhájának szerves részei, ki mondta, hogy nem kerülhetnek egy szaftos, tunkolós, mártogatós, húsmentes egytálételbe?